Szekrényessy Kálmán utazásai | 6. rész. Bulgária és egy Zichy képkiállítás

MTK legendárium | 138. rész.

Bulgária, 1877.

Kazanlik már csaknem háromszázéves város. […] A völgyben rendkívül sok rózsát termesztenek, az úgynevezett thrák rózsát. […] Májusban tartják aztán a rózsaszüretet, amikor az egész vidék apraja-nagyja csak ezzel foglalkozik. A rózsaolajat a legkezdetlegesebb módon sajtolják […]

Ámbár a rózsaolaj kétszeresen is meg van adóztatva, és a rajta fekvő adók ugyancsak terhesek, azért a rózsatermelés mégis nagy hasznot hajt, mert az egész környék vagyonos lett általa. […] 3200 kg rózsavirágból csak 1 kg rózsaolajat sajtolnak. […]

Az olaj, négy bécsi fontot tartalmazó gömbölyű bádogszelencékben – melyek durva zsákszövetbe vannak varrva – kerül a forgalomba. […]

A rózsaolajat rendkívül sok módon hamisítják, úgyhogy csak a leggyakorlottabb szakértő fogja a hamisítottat megismerni. […]

Midőn delnőink, e minden illatszerek legbecsesebbikét és legkedveltebbjét, rózsaszínű tenyerükbe öntik, bizonyára nem gondolják meg, hány bolgár leányka többnapi fáradságának gyümölcse rejlik ama keskenynyakú kis pélkében, mellyet ujjacskáik között tartanak.

Kazanliktól északfelé lovagolva egy óra múlva Haskijót érjük el, melytől oldalvást a Karnibregen egy római castrum maradványai látszanak. Újabb óra múltán Sibka faluba jutunk. […]

Az egész vidék tele van szórva […] „hun halmokkal” […] Sibka nagy bolgár falu két egyházzal, egy zsinagógával és egy emletes iskolával. Északi részei tökéletesen beékelték magokat a Balkán hasadékaiba, az apró lakházak annak oldalaiba vannak építve. A helyiség Boné szerint 571 méternyire, Kanitz szerint 548-ra fekszik a tenger színe fölött, én 563 métert számítottam ki.”

Budapest, Zichy képkiállítás (1883)

„Évekkel ezelőtt történt [1878-ban]. Az orosz székváros főutcáján a Nyevszky-Proszpekten járkáltam, midőn az egyik, ottani ismerősöm fölszólított, mennénk együtt W. gróf lakására, mert nevezett jó barátjánál rendkívül hatásos kép látható egy magyar művésztől. Persze! Kiváló örömmel fogadtam e szíves meghívást, mire azután már néhány perc múlva W. grófnál voltunk, aki nagy készséggel mutatta meg garzonlakásának legnagyobb ékét, a fiatal Zichy Mihálynak egyik kisarányú képét. Hangsúlyoztam e két szót: hatásos és garzon lakás.

[…] Az említett képecske a méltán híres festő azon művei közé tartozik, melyek tárgyoknál fogva nem alkalmasak ugyan nyilvános képtárakban közszemlére kiállítva lenni, ámde bizonyos garzonlakások berendezésének fő díszét képezik. Akkor szépnek találtam – mint festményt. Zichy azon képét – noha magam részéről nem tartanék oly tárgyat lakásomon – most is ez a nézetem, amely azonban mit sem bizonyít (nem is akar bizonyítani) nagyhírű hazánkfia tehetsége ellen, aki olynemű képeket páratlan szépen, jól fest. […] A képeknél a nagyság mitsem határoz, így a Zichy „egzotikus” képeiért fizetett ezer meg ezer rubel, csakis azoknak értékét födi. Az elmondottakból is látható, hogy Zichy Mihály azon festőink közé tartozik, akiket itthon sokkal jobban ismernek híre után, mint képei által. […] Zichy Mihály, az apró képek nagymestere szintén fölcsapott a nagyarányú festmények ecsetelőjének, noha ez nem vált előnyére […]

Mindez is oka annak, hogy ő szintén azon lejtőre lépett, amely határozottan a festészetnek, mint művészetnek süllyedését vonja maga után, azon végztes lejtőre lépett, melynek neve: hatásvadászat. Korunkat hátrányosan jellemzi a törekvés: minden áron pénzt gyűjteni. Ezen törekvés átkos hatása abban is megnyilvánul a festőknél, hogy minden útón-módon hatni akaró kartársaik sorába lépnek, mert közönségesen azok keresik a legtöbb pénzt. […] Zichy Mihály szép tehetségének nagyrészét gyakran éppen nem szerencsés tárgyú és kivitelű képek alkotására pazarolja. […] Egyik Bécsből írt műbírálatomban  azt állítottam, hogy képtár bajosan veszi meg a mesterséges világítás számára festett „Halottak órája” című nagyszabású festményt. Ez évekkel ezelőtt történt: eddig még úgy van. […] Pán szobrának megkoszorúzása elhibázott festmény, amely sem tárgyánál, sem kivitelénél fogva nem vall Zichy ecsetjére. Neki úgysem erős oldala az élénk színezés. […] Hulló csillagok. A mesternek jobb olajfestményét nem ismerem. Költői ihletre ragadó tárgy, gyönyörű vázlat, szerfölött hatásos csoportosítás, finom kivitel. E nagyszabású képnek ezek a kiváló előnyei.”

Ezt olvastad már?