Karate
Sterck Laura

Szekrényessy Kálmán utazásai | 14. rész. London és Fiume

Publikálva: 2021.09.01 Frissítve: 2021.08.31 MTK Budapest

MTK legendárium | 146. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

London, (1879)

Hogy mily, csaknem hihetetlen nagymérvű napjainkban a narancsfogyasztás, arról legjobban az győződhetik meg, aki Páris, de leginkább London narancs-vásárterein gyakrabban megfordult.

A fogyasztás rohamos emelkedésével természetesen a termelés is rendkívül nagy arányokat öltött. […] A görög szigeteken a gondosabban kezelt kertekben hosszú sorokba láttam ültetve a narancsfákat. […] Szicíliában sokkal kevesebb gondozást tapasztaltam, ott a narancsligetek birtokosai szinte mindent a jó szerencsére és a szolgálatkész természetre bíznak. […] A narancs legjelentékenyebb vásárterei Franciaország nagyobb városai, mindenekfölött pedig London. Az angol főváros narancsfogyasztása még csak húsz évvel ezelőtt is alig jöhetett tekintetbe, mert az aranysárga édes gyümölcs akkor még csak a nagy urak és a vagyonosabbak asztalaira került, a köznép még csemege gyanánt sem igen ismerte.

Tizenhárom év előtt [1866-ban] John Birdnek, a City egyik legmerészebb vállalkozójának támadt az a szerencsés ötlete, hogy ő Londonban oly narancsárakat állíttat fel, melyben az édes, leves gyümölcs darabjának ára csak half penny legyen. […] Eme körülmény következtében […] a londoni kispolgárság megkedvelte az üdítő gyümölcsöt s a narancsfogyasztás rövid időn óriási mérveket öltött Londonban. […] Valahányszor csak Londonban jártam, mindig fölkerestem a világ e legnagyobb narancspiacát, ahol minden kereskedői külsővel bíró embert, hacsak némi szakképzetséget nyilvánít […] a legelőzékenyebben kínálják meg a legjobb narancsokkal. Ez olykor bízvást beillik jóllakásnak. […]

Mi is kedveljük az egészséges, üdítő, édes gyümölcsöt, habár az legnagyobb városaink kivételével, nem igen vált még nagyon terjedt fogyasztási cikké drágasága következtében. Nekünk is vannak azonban vándorló narancsárusaink, kiket mi szép és jó magyarsággal „kucséber”eknek hívunk (gottcséiek helyett), ezek azonban nem dicsekedhetnek oly virágzó narancsüzlettel, mint párisi kartársaik. Nálunk a narancs még csak csemege, de a farsangnak itt is a legdivatosabb gyümölcse.

 

Fiume (1882)

Fiuméból a Quarnero északi partján jó karban tartott műút vezet nyugat felé. Kiérvén a tulajdonképpeni városból […] nagyterjedelmű park terül el a hegyoldalon. Önkénytelenül is az angol falusi élet örömei jutottak eszembe, midőn múltkor a park csigaútjain két gyönyörű kis leánykát pillantottam meg, egy kisfiúval pónikon lovagolni. […] alacsony lovaglókalap, divatos lovaglókesztyűk, hosszú uszályos, sötétkék szoknya és finom lovaglóvesszők, de különösen az előkelő testtartás, valódi ladykké tették a kedves kis lánykákat, úgy, hogy méltán beillettek volna a londoni Green-park lovagló hölgyei közé.

A Quarneró északnyugati sarkát a voloszkai öböl képezi, ott fogták nehány év előtt azon óriási nagy emberevő czápát, melyet azután városról városra mutogattak.

Szekrényessy leírásának értékét csak növeli az igazi magyar kikötővárossá formálódó Fiume kiépítésének bemutatása: „A most épülő óriási nagy, öt emeletes rizshántoló gyár mellett haladunk el. A légszeszgyár után Withehead nagyhírű torpedógyárához jutunk, melynek gyártmányait nem csak európai államok hadihajói szállítják el. […]

A quarnerói „öböl sziklapartjaiból jelenleg szorgalmasan repegetik a követ a fiumei kikötő építkezései számára. Délben hat-hét lőporaknát (a dynamit nagyon szétzúzza a sziklát), estve ugyanannyit szokás fölrobbantani, a véső és a kalapács pedig naphosszat működik. […]

Délnek szabad kilátás nyílik a part mentén az Ádria beláthatatlan síkjára s így hathat kedélyünkre a tenger nagyszerűségének bája, varázsa…

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!