MTK legendárium | 82. rész

Publikálva: 2021.01.20 Frissítve: 2021.01.19 MTK Budapest

1944. augusztus 15. Sötét lap az MTK almanachjában, mert ez Brüll Alfréd hivatalos holttá nyilvánításának napja. 2. rész

1944 május végén még bizonyosan a csepeli Mauthner-telepen volt Brüll elnök, ezt bizonyítja a róla készült (talán utolsó fénykép) a nyilas orientációjú „Harc” című hetilap hasábjain. Itt Brüll Alfréd, a neves és örökké vidám Radó /Rahó/Sándor (1891-1944) fővárosi színművész társaságában látható. Míg Radó itt is mosolyog, a hetvenes évei felé közelítő Brüll Alfréd már megtört, fáradt tekintettel néz a fotóriporterre.

Mint említettük, az MTK elnöke, Brüll Alfréd a borzalmak közt valamivel jobban szenvedhető Mauthner-telepre került. A szemtanú, a Pártfogó Iroda munkatársa erre így emlékezik:

„A tábor parancsnoka egy reményeiben megcsalatkozott, nyilas gyári tisztviselő volt, aki az uralomváltozáskor, múltja alapján a gyár életében döntő szerepet nyerni remélt. Minthogy pedig – mint említettem – reményeiben csalatkozott, antiszemitizmusát megőrizve, és ki is élve, buzgón szidta a nyilasokat. Ebből a helyzetéből adódott, hogy kellő formák nyújtása révén, de a tábor parancsnoka puhítható volt.

Az elhelyezés lényegében jobb volt, mint a Tsuk-telepen, hygiéne szempontjából is sokkal vigasztalóbb. Itt voltak többek között: Radó Sándor színész, Brüll Alfréd, világhírű sportember és sokan mások, a magyar zsidó társadalmi élet kiválóságai közül.”

A Mauthner-telep szenvedhetőbb viszonyai részben a kisnyilas vezető hatalom iránti frusztráltságával, az itt elhelyezett „illusztris” fogvatartottaktól esetlegesen remélt anyagi juttatásokkal, illetve a nemzetközi közvélemény előtti „reprezentáció”-val magyarázhatók. Ugyanakkor nehezítő körülménynek számított a táborok legfőbb vezetőjének közismert fanatikus gyűlölete:

„Mindezeknek a táboroknak a parancsnoka, dr. Ubrizsy Pál rendőrsegéd fogalmazó volt, korlátlan hatalommal és befolyással, rangtalanul és fiatal kora ellenére. Egyike volt ezen idők (...) „legkiemelkedőbb” alakjainak. Szadista hóhér, aki kéjelgett hatalmában és áldozatainak vergődésében.”

Tehát, amikor Brüll Alfréd kezdeti, úgynevezett „jobb” viszonyairól beszélünk, ezeket a körülményeket együtt kell látnunk, minek következtében jobban átérezhetők szenvedései, s magyarázatul szolgálnak megtört tekintetére...