Taekwondo
Patakfalvy Luca

MTK legendárium | 264. rész

Publikálva: 2023.02.26 Frissítve: 2023.02.23 MTK Budapest

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. „Czélom volt a magyar athletikát emelni” 45. rész.

A klubalapító Szekrényessy 1878-tól főként hazai tréningekkel, szakcikkekkel és elméleti felkészüléssel hangolódott a magyar úszósport megalapítására. 1880-ra érett benne elhatározássá egy hazai úszóbravúr végrehajtásának szükségessége. Ennek megfelelően, tudatosan döntött az európai viszonylatban kevéssé ismert „magyar tenger” átúszása mellett: „bizony teljesen és tökéletesen csupán tőlem függött, hogy a Balaton helyett [ismét a] Bódentavát, vagy a gyönyörű felsőolaszországi vagy pedig svájczi tavak valamelyikét határozzam meg a távúszás színhelyéül. Mindennemű mellékkörülmény azt parancsolta ugyan nekem, hogy ez utóbbiak valamelyikét válasszam […] czélom volt a még pólyájában szendergő magyar athletikát emelni e távúszásom által.

Tisztában volt vele, hogy személyes karrierje szempontjából többet nyerhetne ismert, külföldi helyszínen végbevitt úszással, ennek ellenére „czéltudatosan” a magyar ügy előre mozdításáért vállalta a kisebb népszerűséggel járó hazai bravúrt: „Egy külföldi távúszás okvetlenül sokkal több babért termett volna nekem, én azonban örömmel beértem a Füreden aratottakkal.

Szekrényessy Kálmán a Bodeni-tó átúszását követő 1880-as Balaton-átúszással alapította meg a magyar úszósportot.

E bravúrteljesítménynek a jelentősége oly messzire ható és kiemelkedő hazánk úszósportjára nézve, hogy annak részleteit, miként a Balaton úszósportjához kapcsolódó egyéb tevékenységeit a következő cikkben önállóan tárgyaljuk.


Itt talán elegendő, ha a Balatontól távol eső Bihar megyei hírlapi tudósítás egy gondolatát idézzük, mintegy érzékeltetve a tett nagyságát és országos kihatását: „Eddigelé hason[ló] távúszásra Magyarországon senkisem vállalkozott.

Szekrényessy az elért nemzetközi siker hatására (a rossz idő ellenére) újabb átúszást tervezett, melynek híre hamar eljutott a hazai és külföldi sajtóhoz is, melyről az egyik osztrák lap a következő kedvcsináló tudósítást közölte: „Tizenkét mérföldes távúszás történik a Magyar tengernek nevezett Balatonon. Indulás Siófokról történik, célbaérkezés a füredi fürdőiskolánál. Csentéry Kálmán kísérletet kíván tenni, sikerül-e legyőznie a bajnokot.



A tét húszezer arany. Bécsből külön vonat indul Veszprémbe, majd tovább Siófokra. Megérkezés hajóval Füredre szombaton az esti órákban, hol a tóparton nagy tűzijátékkal, a kaszinóban pedig zenével fogadják az érkező vendégeket. Vasárnap kedvező időjárás esetén kettős ünnepre lesz kilátás, egyetlen feltételül a víz hőmérséklete szabatott. Budapestről sokan rándulnak le az eseményre.

Végül nem ismert a Bécsből érkezők száma, a helyei tudósító szerint a rossz időben, szezon után indított versenyt a siófoki rajtnál, mintegy ötszáz ember kísérte figyelemmel, hol Szekrényessy egyetlen kihívója (Csentéry) is visszalépett. Szekrényessy ennek ellenére, „puszta passzióból” is elindult. Csónakon kísérte Papp Farkas és egy Adorján nevű újságíró, az „Ellenőr” munkatársa így ír az eseményről: „Szekrényessy ismét úszott négy óráig, és ekkor érkeztünk meg a füredi partra, hol Jókai, Császár a [Magyar] Athletikai Club [MAC] titkára és nagy néptömeg várta. A levegő melegsége 15 fok volt, a vízé – mely húsz öl széles hullámokat vetett – 17 és fél fok, a szél nyomása pedig 7 font volt.” 

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!