MTK legendárium | 259. rész

Publikálva: 2023.01.24 Frissítve: 2023.01.24 MTK Budapest

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. „A világon elsőként úszta át a Gibraltári-szorost” 40. rész.

Szekrényessy Kálmán felnőttkori úszótevékenységére vonatkozó első adatunk az 1870-es évek elejéről származik. Unalmas péterfalvai (Péterréve) katonai állomáshelyén az idő hasznos eltöltése céljából vette elő gyermekkori úszásismereteit. Nyári délutánokon nagy kedvvel dobta le magáról aranyos treszekkel kihányt sötétzöld dzsidás ulánkáját, hogy társai kíséretében Dunához szokott gyakorlattal tempózgasson a Tiszában:

„A forró évszakban egyetlen szórakozásunk a helység alatt folyó Tisza képezte, eme legsajátlagosabb magyar folyó habjaiban úsztattuk lovainkat és úszkáltunk magunk is.”

Szekrényessy „úszkálásai,” minden bizonnyal egyben erőnléti tréningeknek is megfeleltek. Mint az a későbbiekből is kiderül, valamennyi katonai állomáshelyén nagy gondot fordított az úszás sportjának gyakorlására.

„Határtalan lelkesedéssel, minden idejét a tréningnek szentelte.”

Ez a módszeres felkészülés meg is hozta az eredményét, hisz, „mint úszó a bravúros teljesítményeknek egész seregével gazdagította a magyar úszósport történetének ősi korszakát.”

Első jelentős, és egyben világméretű úszására a tiszai úszkálások esztendejében, 1873-ban került sor. Szekrényessy ekkoriban a Pireneusi-félszigeten kalandozott katonaként, méghozzá a Don Carlos-féle hadjáratban.

Rá jellemző sokoldalúsággal egyszerre több minden is lázban tartotta képzeletét, igazi reneszánsz személyiségként tevékenykedett. A véres bilbaói ostrom fegyvernyugvásos békepillanataiban hallatlan lelkesedéssel és érdeklődéssel kereste fel Európa szárazföldi végpontját. A Gibraltár meredek szikláit verdeső örvénylő, kavargó óceán vizét – hirtelen támadt elhatározással – hívta ki élet-halál küzdelemre.

Webb nagy nemzetközi sikerei előtt két esztendővel merült a habokba, hogy a nem minden veszély nélküli, kettősáramlású tengerszorosban, szirtfokok és sziklameredélyek között haladva Európából Afrikába érjen. A szoros átúszhatatlanságáról szóló híreszteléseknek némi alapot kölcsönzött, hogy az óceán felszíne 4,5-8,1 km/h sebességgel áramlik nyugatról keletre, míg ezzel egyidőben a felszín alatt éppen ellentétes irányú örvénylő sodrás nehezíti az úszótörekvéseket. A minden biztosítás nélkül végbement úszás – a helyenként ezer méteres mélység fölött – több volt, mint kalandos vállalkozás, mely méltán vívta ki a korabeli európai közvélemény ámulatát.

A sikerült sportteljesítmény utánzására ezt követően több nemzetközi kísérlet is történt a magyar úszó által teljesített 14,2 km-es szakasz megúszására. Ilyen módon a hőskorát élő nemzetközi úszósportnak az első magyar úszó is jelentős népszerűsítőjévé vált, nevét mind több országban ismertetve meg a közvéleménnyel, ahogy akkoriban mondták: „a nevét ismertté tette itthon és a külföldön...”