Kézilabda
Porobic Zoé

MTK legendárium | 254. rész

Publikálva: 2022.12.26 Frissítve: 2022.12.22 MTK Budapest

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „Ha nincs léghajó, verve a hadsereg!” 35. rész.

Repüléstechnikai előadásai során elsőként – az MTK-alapító – Szekrényessy mutatott rá, hogy a nagy népszerűségnek örvendő léghajók nem alkalmasak gazdasági, kereskedelmi szállításra, ezzel szemben mielőbb gőz, elektromos áram, sűrített levegő vagy robbanóanyagok által meghajtott repülőgépekre van szükség.

Különösen fontosnak tekintette a hadiléghajók készítését. Szekrényessy világosan látta: azon nemzetek, akik nem tartanak lépést a modern hadviseléssel, komoly hátrányba kerülhetnek és végzetes hibát követhetnek el: „Oly hadsereg, mely nem bír hadiléghajókkal, már előre megvertnek tekinthető oly hadsereg által, amelyik rendelkezik hadiléghajók fölött.

Lesújtó érzést gyakorolt a díszes hallgatóságra, midőn az előadó szájából arról értesült, hogy az Osztrák-Magyar Monarchián kívül az összes nagyhatalmak, sőt az észak-amerikai Egyesült Államok, Brazília, Spanyolország, Belgium, Svédország, Dánia és még az iczipiczi Szerbia hadseregénél is alkalmazva vannak a hadiléghajók, az orosz és franczia hadseregnél, pedig az irányítható hadihajók is. Nemo kapitány a szakértő nyugodtságával, de hazafias aggodalommal is mondta ki a sokat jelentő szót: »Ha nincs léghajó, verve a hadsereg!«”

Szekrényessy előadásairól a Magyar Léghajós Egylet a következőként nyilatkozott: „A Magyar Léghajós Egylet ezen felolvasási estélyéről is, miként az összes eddigiekről, részletes hivatalos jelentést küld be Rezső főherczeg trónörökösnek. A La` eronaute (a Franczia Léghajós Egylet hivatalos közlönye pedig hosszabb kivonatokat közöl e nagyérdekű előadásról.

Szekrényessy Kálmán a múlt év alatt és a folyó évben Balatonfüreden két fölolvasási estélyt, Velenczében (olaszul) egyet, Bécsben (németül) kettőt, Nándorfehérvárott (németül) egyet, Bukarestben (németül) egyet, Szabadkán egyet s Budapesten hármat rendezett, valamennyi irányában a közönség az által is bebizonyította szerfölött nagy érdeklődését, hogy amaz estélyeken a fölolvasási termet mindannyiszor teljesen megtöltötte.

Szekrényessy Kálmán javaslatára „a derék hazafias egylet nagyobb egyleti tőke fölött rendelkezvén, elhatároztamint a Pester Correspondenz jelenti – „hogy Balatonfüreden állandó léghajózási állomást létesít, mely meteorológiai és csillagászati észleletekkel is foglalkoznék, továbbá kisebb léghajózási kirándulásokat rendezne a tó fölött. Balatonfüred e czélra teljesen alkalmas hely, mert a több négyszögmérföldnyi tó fölötti óriási tér nincs alávetve a helyi szelek hatásának, mely az említett léghajóutakra szerfölött alkalmatlan, hátrányos, sőt veszélyes is. Az egylet már alkudozásban áll egy nagyobb telekre, mely alkalmas e czélra.

Előadásait Európa szerte tovább folytatva, szerénytelenség nélkül elmondhatta magáról: „A hírlapsajtó dicsért, a külföld pedig már érdeklődött.

1886. júliusában ismételten Balatonfüreden tartott bemutatóval egybekötött felolvasást, melyet egyik legkiemelkedőbb előadása követett. 

1887. március 17-én nemzetközi konferenciát rendeztek e témakörben Budapesten, melynek kiemelkedő előadójául Szekrényessy Kálmánt kérték fel. A külföldi szakemberek szeme láttára két gépe szállt, mintegy öt percig hasítva a levegőt.
Ugyanezen esztendő júniusának végén, ugyancsak a fővárosban tartott bemutatót. Ez alkalommal azonban érdekes helyszínen, a Magyar Kereskedőifjak Társulatának székházában, mely már önmagában jelezte a hosszú évek óta folytatott kitartó tájékoztatás sikerességét a széles néprétegek köreiben.
A kézzelfogható konstrukciós eredményeken túl tehát elmondható, hogy Szekrényessynek évtizedeken át komoly szerep jutott a tudomány és technika népszerűsítésében, mind külföldön, mind hazánkban: „Száz meg száz németnyelvű, francianyelvű és angolnyelvű újságcikkben és hírlapközleményben mutattam rá ama közérdekű vívmányra,” [ti. a repülés fejlődésére.]

Ugyancsak 1887 nyarán (A-Füreden), valahol a Balaton partján tartott előadást. Több esztendei fáradozásainak eredményeként mind nagyobb és szélesebb közönség követte figyelemmel kísérleteit. Mint sportoló és irodalmár már egyébként is ismert volt hazájában, most pedig már repülési kísérleteinek sikereiért is izgulhatott a közönség. Ezirányú munkásságának népszerűségét jól bizonyítja a kor egyik legnépszerűbb írójának a férfinév mögé bújó gróf Vay Sándornak (Sarolta) egy 1893-as hírlapi írása. Az elkeseredett szerző a Duna befagyása folytán kialakult Buda és Pest közötti áldatlan közlekedési viszonyok kapcsán vetette papírra a következőket: „Más összeköttetésünk pedig nincs [ti. Pest és Buda között az elavult lóvonatú omnibusznál] és azt hiszem nem is lesz, míg a XX. században meg nem váltja útódainkat Szekrényessy barátunk kormányozható léghajója, de addig még sok víz lefolyik a Dunán és sokszor fog befagyni ez a vén folyó...

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!