Tenisz
Gálfi Dalma

MTK legendárium | 253. rész

Publikálva: 2022.12.19 Frissítve: 2022.12.16 MTK Budapest

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. „A világ első aerotecnikai bemutatóját Szekrényessy tartotta.” 34. rész.

A hadiléghajók területén történt nagyarányú fejlődés arra ösztönözte Szekrényessyt, hogy a léghajók szivartestének gyorsabb mozgása céljából minél könnyebb vázszerkezethez alkalmas öntvényt kísérletezzen ki. „Odafönn, a körlég nagy, szinte valóban végtelennek látszó birodalmában, a súlyvitelnél a legnagyobb takarékosságot kell alkalmaznunk.

A siker érdekében felújította kapcsolatát egykori egyetemi tanárával.

Than Károly hozzám intézett, nagybecsű leveleiben” újólag buzdította jó reménnyel kecsegtető vegyészeti próbálkozásait. „Az új fémöntvény föltalálására szintén jó sikerrel kísérleteztem: alumínium és vörösréz (pleonasmus), továbbá a szükségelt más öntvényező más fémek (parányi súlymennyiségben) vegyülékéből állítottam elő annak különféle ötvényeit. Ezek mindegyikének fajsúlya 50, sőt 60 százalékkal nyom ugyan többet, mint az alumínium, ámde alaposan kipróbált feszerejök 2-2 1/2-szer akkora, mint az alumíniumé, tehát gyakorlatilag kihasználható értékük valóban kézzelfogható.

Ezen új fémöntvény előállításán egészen öreg koráig dolgozott makacs hittel és elszántsággal, annak végére csupán váratlan betegsége tett pontot.

Majd négy évtizedes mérnök-vegyészi tevékenységével egyidőben, látott hozzá a közvélemény rendszeres tudományos ismeretterjesztő tájékoztatásához:

Évtizedek folytán nemcsak Európa több fővárosában és nagyvárosában, hanem Budapesten is szakkísérletekkel összekötött fölolvasásokat tartottam a léghajózásról. Hallgatóim és a hírlapok mindenkor kitüntettek engem.

Az adatok tanúsága szerint a világ valamennyi kontinensén „a legelső fölolvasást gyakorlati kísérletekkel összekötve” Szekrényessy Kálmán tartotta. Elsőként 1881 februárjában (kedves városában) Berlinben még „csak kisszámú érdeklődő előtt.

Ne hallgassuk tehát el, hogy a röpülőgépmintákat, fölolvasás, részleges magyarázat kíséretében nyilvánosan legelőször magyar ember mutatta be, mégpedig jól irányítva és röpülve.

A világ, ezen első aerotecnikai bemutatóját más európai helyszínek követték, mint ugyancsak ebben az esztendőben Bécs, 1882-ben Hamburg, és 1884 nyarán Magyarország, hol ugyancsak ismertette tudományos tapasztalatait:

Honunkban legelőször Balatonfüreden mutattam be pontos irányban röpülő gépeket. Az ottani tágas, hosszú Gyógyterem, valóban díszes, nagyon érdeklődő hallgatósággal (Köztük néh. Paxy Kálmán cs. és kir. altábornaggyal) telt meg.

Szekrényessynek a Balaton szerelmesének nem titkolt szándékában állt, a magyar tenger átrepülése, melyről a sajtó némiképp túlzólag így adott számot: „Szekrényessy Kálmán például már át is úszta nem egyszer, sőt esküvel is fogadta, hogy keresztül is röpül rajta.

A hasonló nemzetközi repülős bravúrokra fogékony Szekrényessy az északi sark felé törő svéd pilóták kísérletére a következőként reagált: „Ha van valaki, aki méltányolni képes a három svéd utazó kísérletének bátor voltát, bizonyára én vagyok az, már ismételve koczkára tettem életemet, ha jó példaadásra volt szükség, pedig a vagyonszerzés lehetősége, bizony mondom nem volt a sikerhez kötve.

Az aerotechnikai előadások hazai sorát újabb követte. Ifjú korának kedvelt katonai állomáshelyére, Szabadkára tért vissza, mely város hölgy és úri közönsége mindenkor szeretettel ünnepelte. 1885 farsangját töltötte a szép bácskai magyar városban, hol az ünnep csúcspontjaként látványos légibemutatóval kápráztatta el rangos közönségét: „A derék Szabadka szép városi tánctermében röpült egyik, másfélméteres, gyors gépem.”  

Még ezen esztendő márciusában patinás környezetben mutathatta be a főváros mulatni vágyó publikumának tudományát: „a székesfővárosi Vigadó gyönyörű magas termében hasították a levegőt kisebb-nagyobb gépeim.” 

Ismeretei bővültével, színesedett, gazdagodott előadásainak repertoárja is. Egy 1887-es országos lap tudósítója így számolt be a Szekrényessy-féle előadásról:

Szombaton este a léghajózásról tartott előadást Szekrényessy Kálmán a híres úszó, aki átúszta a Balatont Siófoktól B-Füredig. 

Elsősorban a léghajózás történetét ismertette s kapcsolatban, mintegy 100 darab rajzot mutatott a különböző korabeli léghajózó készülékekről.

Ugyancsak képben bemutatta az első irányítható léghajót […] az első gőzerőre alkalmazott irányítható léghajó […] első villamossági erővel repülőt […] a franczia és orosz irányítható léghajókat nagyméretű részletes rajzokban mutatta […] végül két, léghajóból felvett pillanatnyi fényképet 500 és 1000 méter magasságból, melyekből kitűnik, hogy ily módon egy hadiléghajó az erődítési művek legféltettebb titkait megszerezheti.

Az előadást két kis hellkopter és két parányi szferoidalopter ismételt felszállásai fejezték be. Az előadást szép számú közönség nézte végig.

Más helyütt a szemtanú így emlékezett meg Szekrényessy Európa szerte tartott sikeres előadásairól: 

A fölolvasási estélyeken a Magyar Léghajós-Egylet egyik ügybuzgó tagja »Nemo kapitány« tartotta, ki 150 rajzot, képet, mintatervet stb. is mutatott be a közönségnek. Midőn az ember ezen nagyérdekű gyűjteményt látta, melynek darabjai az országban merőben ösmeretlenek, sőt 20 darab közöttük oly ritka, hogy ily rajzot a Párizsban székelő »Société francaise pour navigation dérienne«-en kívül még a föld legelőször megalakult léghajózási egylete, a Londonban ülésező »Aeronautical society of Great-Britain« sem bír, jogosult büszkeség, de bús gondolatok is fogják el az embert.

Szakmai felkészültségét jól példázza az imént méltatott bemutatóanyag magas színvonala, melyek között a következő tudományos ábrák is szerepeltek:


1. Machine Volante électrique figuréedans le Philosophesans préteution (1775), 2. Facsimile des dessins de Leonard de Vinci sur les ailes artificielles (1460), 3. Lavoiture volaute (röpülőkocsi) de Blanchard (1782), 4. Projet d` hommevolant (röpülő ember) de CF. Meervein (1784), 5. Lana jézsuita-szerzetes röpülőgépe (1670), 6. Don Guzmas portugál természettudós léghajója (1736), 7. Gallien József domonkos rendi-szerzetes léghajója (1775), 8. Degen Jakab bécsi órás repülőgépe (1812-13).

Idővel nem csupán „kis hellkopter”-t „és két parányi szferoidalopter”-t röptetett az ámulatba ejtett közönség feje felett, hanem bővítve gyűjteményét, „Capitain Nemo, a szakértő előadó” ortokoptert, aeroplant és a legújabb kor irányítható léghajói közül a franciák „La Francze” és az oroszok „Rassia” modelljeit is bemutatta…”

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!