Kézilabda
Szőke Szonja
MTK legendárium | 247. rész
Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. „Az MTK-alapító Szekrényessy definiálta elsőként Magyarországon a sport fogalmát”. 38. rész.
A Szekrényessy Kálmán által elsőképpen preferált sportágnak az úszás tekinthető. „Leginkább az úszás hódította meg, és szívós kitartásának megfelelően, a vakmerőséget követelő távúszásra adta magát.”
Az úszás iránti személyes vonzódás mellett e sportág nemzetközi kibontakozása ugyancsak Szekrényessy idejére esett. Európának komoly lemaradásai voltak a kontinensen kívüli területekkel szemben.
Míg a természeti népek mindvégig kiváló úszóknak számítottak, addig az európai urbánus civilizáció elfelejtette az úszás ősi, ösztönös tudományát.
A természettől eltávolodó ember, ha úszni nem is volt hajlandó, a különféle testi élvezeteket nyújtó fürdőket és különösen annak lenge ruházatú középkori lánykáit nagy becsben tartotta. A fürdőslányok vénusz-csarnokai iránti tisztelet hamar kivívta az egyház haragját, mely hatalmi szóval záratta be az erkölcstelenség eme intézményeit, egyúttal radikálisan véve elejét az úszás mindennemű fejlődési lehetőségének.
A felvilágosodás hívei, ember és természet viszonyát újra gondolva fokozatosan jutottak el a szabad levegőn végzett testmozgás jelentőségéig:
„A sport egy olyan – a négy falon kívüli mellékfoglalkozás – melyet előszeretettel, ambiczióval űzünk, nem tanítanak rá, nincsenek tankönyvei, felébred kebelünkben, mint a költészet, mint a zene iránti hajlam.”
Az úszás teoretikus előkészítésére főként Németországban, annak gyakorlati alkalmazására pedig a polgári fejlődésben élenjáró Angliában került sor.
Amíg a felvilágosodott eszmékből kinövő elméleti tézisek lassan érlelődtek, addig egy ifjú angol – romantikus hevülettel és élniakarással (egyik lába béna volt) – újra írta Európa fogalomrendszerében mindazt, amit az úszásról, és általában véve a fürdőzésről a középkor óta gondolni lehetett. Byron volt ezen lelkesült fiatal, ki 1810-ben – az ókori szerelmesek példája nyomán – úszta át a Dardanellákat. A hír szenzációja évtizedekig termékenyítőleg hatott a sportra fogékony európai ifjúság köreiben.
A költő magánakciójával párhuzamosan zajló Napóleoni háborúk idején az európai hadvezetés keserű tapasztalatok révén ismerte fel az úszáskészség hiányát. A vízbefulladások minimalizálása céljából Európa szerte építették ki folyóvizekben és tavakban az ún. kosaras rendszerű uszodákat, melyet a hadvezetés az 1830-as évektől mindenütt a polgári lakosság előtt is megnyitott.
A hadsereg – a katonai előképzettség reményében – érdekelté vált az úszás szélesebb körű propagálásában.
A pesti Dunán felállított kosaras uszodák nagyjából Szekrényessy Kálmán születésének idejével estek egybe, azok engedélyezése és szabályozása pedig nagybátyja, Szekrényessy Endre hatáskörébe tartozott ezidőtájt.
A Margitsziget védett tavacskáiban nagy kedvvel lubickoltak a Pesten lakó Szekrényessy gyerekek (József és Pál fiai és leányai). Mivel az egész sziget az atya, József bérleménye ekkor, oda csak az ő engedélyével léphettek látogatók (a tulajdonos József főherceg családját leszámítva). Ebben a földi paradicsomban tanult meg valamennyi Szekrényessy gyerek úszni, méghozzá többen közülük egészen kiválóan.
„A Margitsziget József főherceg magántulajdona volt. Sekélyes, zátonyos partján a sűrű rekettye, mintha közvetlenül a vízen úszott volna. Bent a szigeten még éltek a hatalmas ősi fák, amelyek körül szabadon sűrűsödtek dzsungelbe a bokrok. A tavaszi és az őszi áradások idején a víz apró tavakat alkotott a sűrű rengetegben és a madarak énekét a békák kuruttyolása mélyítette el.”
Az MTK-alapító gyermekkorának végére jutott el Európa arra a felismerésre, miszerint a testnevelést az oktatás részévé kell tenni. Szekrényessy Kálmán lépéselőnye ebben a pillanatban realizálódhatott. Míg kortársainak java épp lemaradt a gyermek és ifjúkori testnevelés és mozgásközpontú fejlesztésekről, addig ő – atyja által Széchenyi révén – már ekkor az angol típusú sportpedagógia előnyeit élvezhette, melyet későbbi munkássága, így az MTK alapítását követően jól kamatoztatott…
