MTK legendárium | 223. rész

Publikálva: 2022.07.29 Frissítve: 2022.07.27 MTK Budapest

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. 6. rész.

Az MTK-alapító (és első Balaton-átúszó) Szekrényessy Kálmán szüleinek szerelme tehát az 1841-es nyári idényben, a Balatonnál indult. A kor erkölcsi követelményeinek megfelelően bálon kívüli találkozókra nem igen volt alkalmuk, annál több udvarlási lehetőség nyílt azonban tánc közben, mikor Szekrényessy Józsefnek lehetősége adódott pesti életéről beszámolnia a fővárosba vágyakozó leánynak, aki naplójában erre így emlékezett:

„Sokat meséle fiatal költőinkről, mondá, hogy minden héten párszor társaságai vannak, hol valami 30 barát, író összvegyűl. Ekkor zongorához is ülnek, énekelnek sat. Minden, minden megvolna csak egy lelkes, eszes nő, mely lelke volna az egész háznak, mely életet öntene, mely bájt kölcsönözne e köröknek – egy oly hölgy minő én vagyok.”

Mint látni fogjuk az atya, Szekrényessy József udvarlása, mintegy előképévé vált fia, Kálmán negyven esztendővel későbbi szerelmének, mely ugyancsak a füredi báli szezonban vette kezdetét.

Szekrényessy József, mint vagyonos udvarló igyekezett minél mélyebb benyomást tenni a leányra. Ennek érdekében (1841-ben igazi kuriózumként!) tűzijátékot rendezett számára és a fürdői szezon első szerenádjáról is gondoskodott a leányka ablaka alatt:

„Egyszerre szunnyadozásomból kimondhatatlan édes hangok ébresztenek fel. Felülék, hallgatózék. Serenade vala. Anyám is már ébren vala félkedvetlenül, hogy álmában háboríttaték. Mondá, nem nyitnám ki az iplagot (zsalugátert).

– Ezt zárva hagyám, de az ablakot kinyitám.

– Miért, hisz úgy is hallod?

Igen, de én látni is akartam, látni, ki azt hozá, mert valóban galant (udvarias) udvarlóm mindenikére eshetett sejtésem. Az ablakot betevém, de nem csukám. Ama kimondhatlan fájdalmas érzetű Polonaise-t játszák párisi cigányaink – oly édesen, oly búsan, mintegy beköszöntőül.

A hangok majd hízelegve, majd fájdalmasan hatottak fel. Szívem hallhatóan dobogott, alig mertem lélekzeni. Indulatos ábrándaim után, belső tusáim, harcaim, az oly dús eseményű nap után – még ez is! Füreden az idén először nékem hozatik serenade – még eddig senkinek sem hoztak, tehát ebben is én leginkább kitüntetve.”

A füredi tartózkodás alatt következett be anyja váratlan halála, mely felgyorsította az eseményeket. 1842 tavaszán kötött házasságot Szekrényessy Józseffel, minek következtében Pestre költözött, s megkezdődött közös fővárosi életük. E házasság révén (anyai részről is) a születendő gyermekek, köztük az MTK-alapító Kálmán, előkelő felmenőkkel büszkélkedhettek. Szekrényessy Kálmán anyai ősanyja, Pignatelli Anna Mária Jozefa (1689-1755) belriguardói hercegnő, palota hölgy, csillagkeresztes dáma volt. Pignatelli hercegnő iránt közismerten meghitt érzéseket táplált az uralkodó, III. Károly (1711-1740).

A hercegnő nem titkolt viszonyuk eredményeként lett várandós.

A király, hogy gondoskodjék kedveséről s a születő gyermekről, mihamarabb férjhez adta egyik bizalmas emberéhez, gr. Althann Mihály ezredes, titkos tanácsoshoz,

Pignatelli hercegnő nagybátyja volt Pignatelli Antal, aki XII. Ince (1691-1700) néven pápaként tevékenykedett. Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán (református létére is) számon tartotta e rokonságot, valahányszor Rómában járt, tisztelegve hajtott fejet a nagyhírű rokon sírjánál…