Keresés

Vívás

A vívás azon sportágak közé tartozik, amely viszonylag nehezen tanulható meg, és aki gyorsan akar babért aratni, az hamar elcsügged és feladja. Az MTK megalakulásakor még nem volt vívó szakosztály, de igen sokan űzték ezt a sportot, kedvtelésből. Fodor Károly termébe eljárhattak a szenvedély hódolói. Versenyek híján csaknem megszűnt a tevékenység, de a millennium alkalmából megrendezésre kerülő viadalok újra élesztették a vívás iránti lelkesedést: rövid idő alatt csaknem százan kérték felvételüket. A fedett klubhelyiség megteremtése adott lehetőséget arra, hogy előzetes tárgyalásokat folytassanak az akkor már olimpiai bajnok kardvívó dr. Fuchs Jenő, Brüll Alfréd, valamint Vida Henri között. Fuchs doktor hajlott arra, hogy amennyiben az MTK vívószakosztályt alapít, belép az egyesületbe és elvállalja a szakosztály vezetését is.
Maga a szakosztály 1908. október 17-én alakult és kezdte meg működését az V. kerületi Ferenciek tere 3. szám alatt, egy szinte minden igényt kielégítő klubhelyiségben.
A szakosztály alapítók elképzeléseire, egyszersmind nagyvonalúságára utal, hogy a kor legkiválóbb vívómesterei közül sikerült hármat is megnyerni az MTK számára.
Borsody Lászlót a modern magyar kardvívás megalkotóját, akinek iskolája Szűcs Jánoson, Pézsa Tiboron keresztül napjainkig él és legutóbbi sikerét talán éppen Nébald György világbajnoki címével aratta.
Gellért Alfrédot, aki egyike a tőrvívás felkent apostolainak. Hosszú pályafutása során, évtizedek múltán másodszor is visszatért a klub kebelébe, és haláláig itt dolgozott.

Rákossy Gyulát, aki a tőrvívást kezdte előtérbe helyezni a karddal szemben.

A szakosztály élete élénk, sőt pezsgő, magával ragadó volt. Az NVC kizárásos csapatversenyen az ötödik helyet szerezték meg az MTK-sok, dr. Sacher Róbert, Weisz Tivadar, Beck József és dr. Fodor Henrik.

Egy rövid sikeres időszak után az első világháború szinte teljesen megszűntette a szakosztályt.

Csak a húszas évek elején kezdett újraéledni a vívás. Előbb a régi versenyzők tértek vissza a pástra, majd 1925-ben új nevekkel bővült a csapat: Dietr István és Miklós, Himmler György, Dezső Károly, Liebermann Ferenc, Szigeti és Witz András. Őket követték a fiatalabbak, Hamvai István, Nyilas Tibor és Kun Éva.
Sajnos a szörnyűséges második világháború a szakosztály megszűnését vonta maga után.

1948-ban a Horváth Mihály téri iskola tornatermében teremtették meg az új otthont a szakosztály vívóinak. Csak hazai szinten volt egy-két figyelemre méltó eredmény. Ami nagyon érdekes, hogy későbbi olimpiai bajnoknőnk, Tordasi Ildikó éppen az akkori MTK vívói közül került ki; Szombathelyi Béla vívómester irányította a tehetséges kislány első lépéseit. Mint már köztudott, a szakosztály megszűnésével Tordasi Ildikó a Vörös Meteorba igazolt, így amikor az MTK fuzionált a Vörös Meteorral, Ildikó tulajdonképpen hazajött.

Maga az MTK vívó szakosztálya a felszabadulás után már nem tudott kiemelkedő sikerekkel büszkélkedni; az azonos bázisszervek által támogatott BP. Vörös Meteor vívói világhírű sportolókká fejlődtek. Az eredményes alapokat Berczelly Tibor, Berzsenyi Barnabás, Palócz Endre, Gerevich Aladár (ő később mint edző is segítette a szakosztályt), Sákovics József, Horváth Zoltán, Bárány Árpád, Gábor Tamás, Sákovics Józsefné és Schmitt Pál fektették le. Mindnyájan világ- és olimpiai bajnoki éremszerzők voltak. A Meteor vívószakosztálya éveken keresztül működött Csepel József Nádor téri vívótermében.

Az enyhülés az MTK-nak meghozta a nagy lehetőséget. A nagyszerű mesterek, a szépszámú tehetséges fiatal gárda, majd a birtokba vett világszínvonalú Csömöri úti „vívóparadicsom” remek alkalmat biztosított a korszerű és tartalmas munkához. Ezzel élt is a Szőcs házaspár; a személyes munkamoráljától ösztönzött remek edzőgárdával megszülettek a nagy sikerek – saját fejlesztésű, széles alapokon nyugvó, sportiskolai módszerekkel. Szőcs Bertalan tulajdonképpen Vass Imrétől vette át a stafétabotot. Vass mester elsőként vezette be azokat az új módszereket, amelyeket a világon számosan követtek. Ennek lényege a fizikai és szakmai munka egyensúlyban tartása az adott időszakoknak megfelelően. Ennek a módszernek a sikeres alkalmazása vezetett az ötvenes évek nemzetközi sikereihez; római érmekhez. Ebben az időben elsősorban a kard- és a párbajtőrcsapat volt ütőképes, tulajdonképpen a válogatott is biztosan támaszkodhatott a „meteorosokra”. Szőcs Bertalannál méltó kezekbe került a stafétabot. Tanítványai közül csak néhányat említünk meg: Tordasi Ildikó, Schmitt, Gábor, Sákovicsné, Kovács István, Czakkel István, Szárai Márta, Kollányi Katalin és Szőcs Zsuzsa.

Szőcs Bertalan módszere iskolát teremtett. Egészen kis gyerekekkel kezdte el a foglalkozást, nagyszerű érzékkel találta meg és válogatta ki a tehetséges vívópalántákat. Jó kapcsolatot teremtett a Csömöri úti vívóbázis környékén lévő tanintézmények igazgatóival, testnevelőivel és a gyerekek szüleivel. Volt év, amikor a megnyerhető hat ifjúsági és junior kupából ötöt az MTK fiataljai nyertek. Itt kell megemlíteni Szőcs Zsuzsát; ő került eddig legfiatalabb korában az első osztályú vívónők közé. Korengedéllyel kezdett versenyezni, és tizenkét évesen szerezte meg az első osztályú minősítést.

Az eredmények önmagukért beszélnek, talán nem is szabad ezt tovább méltatnunk. Ellenben van valami olyan érték a szakosztályban, egy jó szellem, hagyomány, amire okvetlen ki kell térnünk: ebben a szakosztályban nem csak kiváló sportolókat, hanem nagyszerű embereket nevelnek. Minden egyes versenyző sporton kívüli pályafutása is legalább olyan fontos a szakosztály vezetőinek, mint a vívósikerek.
Csak hogy néhány példát említsünk: Gábor Tamás szállodaigazgató-helyettes volt, de tevékenykedett mint szövetségi kapitány is. Szárai Márta és sokan mások a Vendéglátóipari Főiskola sikeres elvégzése után dolgoztak a legkülönbözőbb posztokon, ahol jó munkájukat el is ismerték. A volt versenyzők közül orvosok és jogászok kerültek ki. És itt kell büszkén megemlítenünk, hogy a szakosztály volt versenyzője, majd az egyik vezetője az olimpiai bajnok Schmitt Pál (17 évesen került az egyesületbe), közgazdasági tanulmányai elvégzése mellett, még aktív versenyzőként több nyelvet sajátított el.
Sok, a sportban nem túlságosan kiemelkedő ország boldog lenne, ha annyi olimpiai és világbajnoki aranyéremmel büszkélkedhetne, mint egyesületünk vívói: tizenhat olimpiai első hely, valamint huszonnyolc világbajnoki győzelem! Ezek után még azt a luxust is megengedhetjük magunknak, hogy az ezüst- és bronzérmeket e helyen ne is említsük.

Egyesületünk vívószakosztálya mind a mai napig országos szinten a legjobbak között van, és jelenleg is több versenyzőt adunk az olimpiai keretekbe, különböző fegyvernemekben.

MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!