Labdarúgás

Az MTK 1901. március 12-én alapította meg labdarúgócsapatatát, nem egészen egy héttel az első bajnokság rajtját követően. Első mérkőzésüket abban az évben ősszel játszották a BTC vegyes ellen. Az eredmény 0–0 lett.

A sportág történetét taglalva gyakorlatilag az összes kontinens lehetne a Pangea, de a modernkori játékot Angliában szorították szabályok közé.

A következő bajnokságon már indult a klub is. Igaz, újoncként csak a második osztályba nyertek besorolást, ott viszont remekül helytállt a csapat: második helyen zárta a szezont. Ennek eredményeként 1903-ban már az első osztályban szerepelhetett a kék-fehér gárda, méghozzá nem is akárhogyan. Első nekifutásra a harmadik helyet szerezte meg az MTK. Valószínűleg kevesen gondolták akkor, hogy ez egy párját ritkító sorozat nyitánya lesz. Ettől kezdve 1940-ig az MTK – két becsúszott negyedik hely kivételével – minden évben a dobogóra állhatott. 1904 hozta az első magyar bajnoki címet: a balhátvéd Nagy Ferenc, a centerhalf Pozsonyi Imre és a jobbösszekötő Károly Jenő volt a három vezére az együttesnek.

1912. március 31-én avatták fel az új MTK stadiont, a magyar futball hőskorának lezárása pedig az I. Világháború volt. Ebben az időszakban érte el az MTK a magyar foci történetének leghosszabb sikerszériáját. 1916 és 1925 között 10 bajnoki címet ünnepelhettek zsinórban. Erre az időszakra esett az MTK legnagyobb sikere, az FTC elleni 11:2 arányú győzelem – akkor még nem gólkülönbséget számoltak, 1970-ig helyesnek számított ez az írásmód (ma már 11–2 lenne a helyes, bár sokan, magukat sportszakembernek valló sajtómunkások is használják a helytelen formát). A sikerhez az is hozzá tartozik, hogy Jimmy Hogan volt a csapat edzője. Az addigi „kickandrun” stílust felváltotta a „lapos passzos” csapatjáték. A csapat két ásza Schaffer és Schlosser voltak, hozzájuk nőtt fel a fiatalabb Braun Csibi és a húszas évek sztárja, Orth György. Mándival, Kertész 2-vel és Kertész 3-mal szilárd volt a védekezés. 1926-ban a magyar futball profi kategóriába került, és az MTK neve MTK Hungáriává lett. 3 bajnoki cím következett e másfél évtizedben, kettő Schaffer edzősködése mellett.

Amilyen szép volt ez a korszak, olyan csúnya lett a vége. 1940-ben a fasiszta hatóságok „árjásítási” törekvéseinek nem tett eleget a csapat. 1940. július 8-án a közgyűlés határozata megszűntette a Hungáriát. A klub inkább visszalépett a bajnokságtól, de nem engedett a nyomásnak. Egy év múlva 1941-ben a fasiszta magyar hatóságok feloszlatták az általuk zsidónak tekintett MTK-t. Mártírhalált halt többek között a legendás elnök, Brüll Alfréd és oly kiváló játékosok, mint Braun „Csibi” József vagy Nádler Henrik. Eleddig 15 magyar bajnoki cím, 7 Magyar Kupa győzelem és 11 gólkirályság fűződött a szakosztályhoz. Az 1938-as világbajnoki ezüstérmes csapatban Bíró Sándor, Sas Ferenc, Szabó Antal, Titkos Pál és Turay József is szerepelt.

A II. Világháború után az MTK újraszerveződött, és a csapatot már a háború utáni első bajnokság rajtjánál is ott találhattuk. Ez egy újabb sikerkorszak kezdete volt. 1945 és 1963 között az egyesület minden évben az első hat között végzett a bajokságon. Érdekesség, hogy a Ferencváros segítette ki stadionjával az MTK-t a háborút követő két évben. Így az MTK az egyetlen magyar csapat, amelyik elmondhatja magáról, hogy az első osztályba kerülését követően 60 éven keresztül folyamatosan az élcsoportban szerepelt, és egyetlen alkalommal se került a hatodik helynél rosszabb pozícióba. Az ötvenes években a nevét (kénytelen-kelletlen) gyakran változtató gárda volt az egyetlen a magyar mezőnyben, amelyik lépést tudott tartani a világ akkori legjobb csapatai közé tartozó Honvéddal – esetenként bajnokságot tudott nyerni előttük. 1950. február 24-én átnevezték a klubot Textiles SE-vé, 1951-ben Budapesti Bástya lett, 1953. augusztus 25-én pedig Vörös Lobogó. A korszak 3 magyar bajnoki címet hozott Bukovi Márton edző irányításával. Egyszer 8, egyszer pedig 3 évig ült a kispadon. Az 1954-ben világbajnoki döntőt játszó Aranycsapatban több MTK-s is szerepelt: Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály, Palotás Péter és Zakariás József. Korábbi játékosa volt a klubnak a szövetségi kapitány Sebes Gusztáv és segítője, Mándi Gyula.

A hatvanas évek nem hoztak MTK bajnoki címet, ám a nemzetközi kupákon remekelt a gárda. 1961–62-ben elődöntőig jutott az Európai Városok Kupájában, 1963–64-ben döntőbe került a KEK-ben. A Sporting (a portugál foci akkor élte fénykorát), csak a harmadik meccsen győzött. A bajnoki érmek után az évtized közepére középcsapattá süllyedt a gárda is: 10. és 11. helyezések követték egymást. 1975 januárjában következett be az egyesülés a Vörös Meteorral, igazi minőségi változás azonban nem következett be. Amikor 1978-ban másfél évtized után ismét érmet szerzett az MTK, mindenki a bekövetkező fellendülésről beszélt. Pedig az igazi fekete leves ezután jött: 1981-ben az MTK története során először kiesett az NB I-ből. Szerencsére csak egy évig tartott a száműzetés, fölényesen nyerve az NB II középcsoportját, visszajutottak. Egy újabb sikersorozat kezdődött; 1987-ben 30 év szünetet követően bajnok lett az MTK. Verebes József irányításával Gáspár, Petry, Híres, Lőrincz, Szalai, Bognár, Turtóczky, Kékesi, Talapa, Boda és Katzenbach főszereplésével lett első a csapat. Bár a következő években ezt a sikert nem tudták megismételni, a klub stabilan az élcsoportban szerepelt 1993-ig. Ekkor azonban egy negyedik helyezést követően váratlanul újabb kiesés következett. Az azonnali visszajutás a paradicsomba vitte a labdarúgókat. Az új tulajdonosnak, Várszegi Gábornak köszönhetően a csapat rendre a bajnokság esélyeseként vághatott neki a szezonnak. Ezt az esélyt négy alkalommal sikerült valóban bajnoki címre váltani. A kor kiemelkedő játékosai Petry, Lőrincz, Halmai és Illés, edzőjük a korábbi szövetségi kapitány Garami József és a későbbi kapitány, Egervári Sándor.  A 2008-as diadalt követően azonban a csapatból folyton eladták a legjobb játékosokat, az utánpótlásból felkerülő tehetséges fiatalok pedig nem tudták pótolni az eladott klasszisokat. Csak idő kérdése volt, mikor következik be az újabb kiesés. Sajnos erre nem kellett sokáig várni: 2011-ben volt a búcsú éve – 2012. pedig az újabb visszajutásé.

A labdarúgó szakosztály 1901 és 2014 között 23 felnőtt magyar bajnoki címet vívott ki.

Női csapatunk rövid, de annál eredményesebb múltra tekinthet vissza. Alig évtizednyi fennállása alatt a lányok minden fajta bajnoki érmet szereztek: aranyból 5-öt, összesen 10-et.

A bajnokságot 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban sikerült megnyerni. 2004-ben, 2006-ban és 2009-ben ezüst, 2007-ben és 2008-ban bronzérmet nyertek.

5 alkalommal a Magyar Kupa döntőjébe is sikerült bejutni, ebből háromszor, 2005-ben, 2006-ban és 2010-ben sikerült el is hódítani a kupát.

Facebook oldal

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!