Keresés

Korcsolya

Gyorskorcsolya szakág


Sokan azt hiszik, az MTK csak az utóbbi esztendőkben jegyezte el magát a jég szerelmeseivel. Többnyire csak annyit ismernek a sportkedvelők, hogy amikor 1983-ban a Volán korcsolya helyett útilaput kötött a gyorskorcsolyázói talpára, az MTK-VM átvette a szakosztályt, és ezzel kihúzta a bajból az egész sportágat.

A múltról ennél is kevesebbet tudnak, nevezetesen arról, hogy a felszabadulást követő esztendőkben az MTK-nál és jogelődeinél sokat tettek ezért a sportágért. A gyorskorcsolyázók mellett – ha rövid ideig is – a műkorcsolyázók is otthonra leltek a klubnál, olyannyira, hogy a női műkorcsolyázók honi legjobbja 1951-ben és 1952-ben Ladányiné Saáry Éva volt, aki a Vörös Meteor színeiben versenyzett.

Az ötvenes évekre is jut azonban sikerszéria: Róka Ilonáé, aki 1954 és 1960 között megszakítás nélkül hét alkalommal bizonyult a leggyorsabbnak a honi „villámhölgyek” között. Róka, 1956-ban a világbajnokságon is indult, és – ismerve a gyorskorcsolya nemzetközi erőviszonyait – jónak mondható húszadik helyezést ért el.

Őt új királynő váltotta a magyar gyorskorcsolyázás trónján, Ihász Sándorné Magyar Kornélia, aki még hosszabb ideig uralkodott: 1961 és 1972 között tizenegy alkalommal avatták bajnokká. Ezek közül a bajnoki aranyérmek közül hetet a klub színeiben szerzett. Külön érdekesség – és klubunk dicsősége –, hogy 1965-ben is meteoros versenyzőnő, Tamási Piroska diadalmaskodott.
Ihásznénak az 1964-es innsbrucki téli olimpián sikerült a nagy betörés a világ legjobb húsz versenyzője közé. 3000 méteren 5.14,4-es idővel tizennyolcadik lett.

Hazánkban a gyorskorcsolyázás nem tartozik a közönséget vonzó sportágak közé; megszokott, hogy a versenyeket szűk családi körben rendezik. Ám 1983-ban csoda történt! Azon a bizonyos napon ugyanis gyanús tömeg igyekezett a millenniumi földalattitól a műjégpálya bejárata felé. Odabent, bár rendhagyó módon még belépődíjat is szedtek, alig lehetett helyet találni. Apró és nagyobb alkalmi kórusok alakultak: Emese! Emesee! Emeseee! – visszhangozták. Hunyady Emese aranyeséllyel vágott neki az 500 méternek, és győzött is.

Hunyady Emese évekig az MTK-VM színeiben versenyzett. Ez alatt egy összetett és egy sprint bajnoki aranyérmet szerzett. Tizenkét esztendei szünet után pedig Hunyady révén ismét volt magyar versenyző az 1984-es téli olimpia résztvevői között. Fő számában, 500 méteren 19. lett.

Akinek a nevével ezt a kis ismertetést kezdeni illett volna, az Merényi József. Ő volt ugyanis a klub leghűségesebb gyorskorcsolyázója. 1955-ben és 1956-ban, mint a Vörös Lobogó hosszúkorcsolyázóját avatták országos bajnokká, később pedig mint szakedző tevékenykedett a klubnál. Tanítványa, Bíró Ferdinánd 1985-től hosszú éveken keresztül nem talált legyőzőre a hazai összetett bajnokságon. 1987-ben sorrendben harmadszor bizonyult a leggyorsabbnak. Emellett 1985-ben és 1987-ben a sprintbajnokságot is megnyerte.

Gyorskorcsolyázóink között kiemelkedő teljesítménnyel vált híressé az 1964 és 1974 között kilenc bajnoki címet nyerő Martos György, aki hírnevet szerzett hazánknak, és az MTK büszke családjának. 1988-ig 31 magyar bajnoki aranyérmet nyertek a klub férfi és női hosszúkorcsolyásai – 18:13-ra a nők nyertek.

Jégtánc szakág

A jégtánc egyedisége okán kicsit eltér a többi korcsolyázó szakágtól, mert a művészi hatásnak, az előadásnak és a koreográfiának itt a legnagyobb a szerepe.

A verseny három részből áll:

Kötelező tánc: Minden páros ugyanazokat a lépéseket mutatja be a korábbiakban kisorsolt zenére.
Ha az indulók száma meghaladja a huszonötöt, akkor a kötelező tánc egyben kvalifikációnak is minősül.

Egyénileg alkotott tánc: Időtartama: 2 perc 30 másodperc (+/- 10 másodperc).
Az egyénileg alkotott tánc a táncospár által kijelölt zenei ritmusokból áll össze.
Az idei szezonban kijelölt zenei ritmus a „Swing Kombináció”. Kettőt vagy hármat kell a következő zenei ritmusokból választani: Swing, Jive, Boogie Woogie, Jitterbug, Rock’n Roll és Blues (Twist vagy Tangó nem lehet). Énekhangot tartalmazó zene megengedett.
Vannak előírt elemek: emelések, táncforgások, lépéssorozatok. Általánosan érvényes az a nagyon fontos szabály, miszerint nehéz lépések és mozdulatok segítségével kell a választott zenei ritmusok karakterét kifejezni.

Szabadon választott tánc: Időtartama: 4 perc (+/- 10 másodperc).
Nincs előírt zenetípus, énekhangot tartalmazó zene megengedett. Vannak kötelező elemek: emelések, táncforgások, fordulatsorozatok, lépéssorozatok. Mivel a szabadon választott tánc során a táncospárok a zene kiválasztásában és a koreográfia elkészítésében elég nagy szabadsággal rendelkeznek, ezért a programok stílusa gyakran nagyon szerteágazó.

Múltidéző:
A nagyobb egyéniségek a June Markham—Courtney Jones páros (öt arany) és a Diane Towler—Bernard Ford páros (4 arany) voltak. A hetvenes évekre ért be a szovjet iskola: Ljudmilla Pahomova és Alexanr Gorskov hat alkalommal nyerték meg a bajnokságot.
Azóta is többnyire szovjet, majd orosz jégtánc kettősök szerezték meg a bajnoki címet. Időközben feltűnt egy újabb brit duó Jayne Torvill és Christopher Dean személyében (4 arany), akik hatalmas csatákat vívtak a szovjet Natalia Bestemianova—Andrei Bukin duóval (5 arany).
Az Eb-k története során több magyar kettős is a dobogó közelében fejezte be a versenyeket, de arra felállni csak Regőczy Krisztina és Sallay András tudott a mai napig. A kitűnő magyar jégtánckettős két ezüst- (1977, 1982) és két bronzérmet (1978, 1979) szerzett.

Műkorcsolya szakág

Dr. Kresz Gézának, a Budapesti Önkéntes Mentőszolgálat alapítójának kezdeményezésére, 1869. december 2-án a Duna-parti Steingassner kávéház különtermében megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet, amely 1873-ban, Pest és Buda egyesítése után a Budapesti KE nevet vette fel. A városligeti jégpályát csak a fagy beállta után, 1870. január 29-én nyitották meg. Addigra felépítették azt a fabódét, amelyről a Sportvilág 1895-ben megjelent száma így írt: „A berendezés nagyon egyszerű volt, egy rozoga asztal s néhány szék. Szalmazsúpokból rögtönzött pamlagon kötötte fel a szépnem a korcsolyát. Melegedőszoba nem lévén, a mamák és a garde des dames-ok jól bebugyolálva faszánokon ültek, s a korcsolyakötők gondoskodtak arról, hogy meg ne fázzanak, oly módon, hogy faszénparázzsal megrakott agyagedényeket helyeztek el a talpas szánokon. A zenét kintorna szolgáltatta. Hogy embert tartson hozzá, ehhez az egyletnek nem volt pénze, a választmányi tagok, no meg a fiatalok hajtották felváltva.”.
Nagy lökést adott a magyar korcsolyázás fejlődésének az amerikai balett-táncos, Jackson Haines, 1871. január 6-i városligeti bemutatója, amely négy részből állt: induló, keringő, mazurka és francia négyes. Előadásából nem hiányozhatott a nevéhez fűződő ülőforgás, valamint a számos villámgyors piruett és ugrás sem. Ettől kezdve minden fiatal őt akarta utánozni. A legeredményesebb követője egy középtermetű, ruganyos izmokkal és végtelen ügyességgel megáldott fiatalember, Földváry Tibor volt.

Amikor 1893-ban átadták a Lechner Ödön által tervezett és a mai napig álló (időközben több ízben, az eredeti stílusban bővített) csarnokot a városligeti jégpályán, Földváry és egyesülete, a BKE is túl volt az első nyilvános szereplésen. Egy évvel korábban a Bécsben rendezett Európa-bajnokságon második lett.

A Budapesti Korcsolyázó Egylet, megalakulásának 25. évfordulója alkalmából, nagyszabású jubileumi ünnepségek keretében 1895. január 27-én, a Városligetben megrendezte a „Műversenyt Európa bajnokságért” eseményt. Az immár 32 éves Földváry Tibort délelőtt az iskolagyakorlatok során – amelyeket mindkét lábbal egyenlő könnyedséggel végzett – valamennyi bíró az első helyre tette. Délután az 5 percig tartó, szabad választás szerinti korcsolyázásra került sor.
A siketnéma magyar korcsolyázó, akinek barátai a pálya szélén jelezték, tapsolták az ütemet, szebbnél szebb gyakorlatokat mutatott be. Kifogástalan testtartással mozgott, minden lépése, ugrása, forgása elegáns és biztos volt. Kétség sem férhetett hozzá: kontinensünk 1895. évi bajnoka Földváry Tibor lett, és ezzel megszerezte a magyar sport első Európa-bajnoki címét.

Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok visszaemlékezésében így ír erről a napról:

„Csikorgó hideg volt, de anyám tilalma ellenére elszöktem otthonról, jóval a verseny kezdete előtt az épülő híd pillérein a legjobb helyt biztosítottam magamnak. Dideregve vártam a versenyt, de aztán földöntúli boldogságot éreztem akkor, amikor Földváry diadalmaskodott. S amikor győzelme tiszteletére felcsendült a Himnusz, szemeim könnyeztek, s szívemben egy ellenállhatatlan vágy vert gyökeret: elérni a csúcsot, amelyre Földváry feljutott. Ideálom lett ő! Későbbi sportkarrieremre ez a nagy siker döntő hatással volt.”

Visszavonulása után Földáry Tibor állította össze a műkorcsolyázás első nemzetközi versenyszabályzatát. A bíráskodásból is kivette részét. Szaktudása, tevékenysége általános megbecsülést szerzett számára kontinensünkön.

Budapesti Európa-bajnokságok

Az 1955. esztendő nevezetes a magyar műkorcsolyázás történetében. Negyvenhat év után ismét Budapest lehetett az Európa-bajnokság házigazdája. A színhely ezúttal is a Városliget volt, most azonban már műjégen tartották a viadalt. Ilyen szép környezetben, ilyen jól rendezett Eb még nem volt – mondták a vendégek.

1963-ban ismét Budapest fogadhatta kontinensünk legjobb műkorcsolyázóit. A helyszín ezúttal új büszkeségünk, a több tízezer néző befogadására alkalmas, de máig fedetlen Kisstadion volt (akkoriban még nem élt a szabály, hogy csak fedett pályán lehet világversenyt rendezni). Előírás tehát nem volt, hó viszont annál több – ennek hatására aztán megszületett a szabály is.

Így tehát mi büszkélkedhetünk azzal, hogy nálunk rendezték az utolsó szabadtéri Európa-bajnokságot.

Nekünk, magyaroknak a legelőkelőbb helyezés ebben a versenyszámban jutott. A Korda—Vásárhelyi kettős kitűnő futással negyedik lett.
1984-ben (a Budapest Sportcsarnokban) és 2006-ban rendeztek még Európa-bajnokságot Budapesten. Utóbbin Sebestyén Júlia győzött a nők versenyében.

Női műkorcsolyázás


A verseny két részből áll:

Rövidprogram:
Időtartama: 2 perc 40 másodperc (lehet kevesebb is).
A korcsolyázóknak bizonyos előírt elemeket kell programjukban bemutatni: ugrások, ugráskombináció, forgás, forgáskombináció, lépéssorozatok.

Szabadkorcsolyázás (Kűr):

Időtartama: 4 perc (+/- 10 másodperc).
A jól kiegyensúlyozott szabadkorcsolyázás ugrásokat, ugráskombinációkat, ugrássorozatot, forgásokat, forgáskombinációt, lépéssorozatokat és összekötő mozgásokat tartalmaz. Különleges figyelmet kell fordítani a koreográfiára, az előadásra, a zene jellegének kifejezésére és a lépések nehézségére.
Mindkét program zenéjét a korcsolyázó választja, mely nem tartalmazhat énekhangot.
Ha az indulók száma meghaladja a harmincegyet, a verseny első része egy kvalifikációs szabadkorcsolyázás (kűr).

MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!