Atlétika
Jankovics Dániel

Sterck Laurával beszélgettünk

Publikálva: 2017.08.02 Frissítve: 2017.08.02 Karate

Az MTK Budapest karatékája kata kategóriában nyert a Maccabi Világjátékokon, erről kérdeztük.

– Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál a Maccabi Világjátékokon?

– Hatalmas élmény volt, mert nagyon különleges országba sikerült eljutni. A verseny egészen fenomenális. Az izraeliek gondoskodtak a fergeteges hangulatról, rengetegen voltak, és még nekem is sokan szurkoltak és tapsoltak, annak ellenére, hogy Magyarországot képviseltem.

– Mik voltak a célkitűzések a verseny előtt?

– A győzelemért mentünk egyértelműen. Reálisnak véltük már a verseny előtt is.

– Mondhatjuk, hogy ez karriered eddigi legnagyobb győzelme?

– Tavaly ősszel olyan sikereket értem el, amit a sporttörténelem során még senki, így azok egyenrangúak ezzel, de talán a szurkolás miatt itt az élmény nagyobb volt.

– Mi volt az első gondolatod, amikor megtudtad, hogy a 2019-es Európai Maccabi Játékokat Budapest rendezi?

– Hogy elindulok kumitében is! Egyébként az, hogy legalább ugyanilyen eredményt érjek el és hogy fantasztikus hangulatot fog teremteni a közönség, aminek elképesztően örülök.

– Mi az, amit tanulhatunk az izraeli rendezésből? Mi az, amin javítanunk kell?

– Remélem, hogy itthon is hasonló hangulat lesz, de azért a vizes világbajnokságon láthattuk, hogy ezzel nem lesz probléma. Az egyetlen negatívum a sok késés volt Izraelben, mert rengeteget kellett várni a transzferekre. Ugyanakkor egyáltalán nem volt okunk semmi miatt nyafogni, mert annyira gyönyörű országban voltunk, hogy a késéseket sem bántunk. Magyarország mindig csodálatos dolgokat tud rendezni, így szerintem nem lesz baj.

– A hazai versenyeken érzel némi teljesítési kényszert?

– Érezni nyomást, persze. Valamiért a magyar versenyeken egyelőre nem sikerült olyan teljesítményt nyújtanom, mint a külföldieken, hiába szurkolnak nekem itthon rengetegen a helyszínen. Mindenesetre hozzá kell szokni, ebben még van mit fejlődni, de azért nagyon jó érzés, ha a helyszínen hallom a szurkolást, és a tapsot, ami nekem szól.

– Hogyan zajlott a felkészülésed a versenyre? Mennyi idő megtanulni a formagyakorlatokat?

– A formagyakorlatok adottak, amiket listáról lehet választani. Én öt-hét gyakorlatot csinálok rendszeresen, ezeket sokadik éve tökéletesítem, mert mindig lehet magasabbra ugrani, vagy akár gyorsabban, precízebben csinálni az elemeket. Rengeteget kell erősíteni, és be kell építeni az izomzatot a formagyakorlatba, amit órában nem is lehet mérni, csak csinálni kell.

– Említetted a kumitét. Soha nem vonzott a karate ezen ága?

– De, kiskoromban nagyon. 14 éves korban, amikor már világversenyekre ki lehet jutni, akkor dönteni kellett valamelyik mellett. A kettőt egymás mellett nem lehetne maximálisan művelni, de mindig is imádtam a kumitét, így nagy szívfájdalmam volt abbahagyni, ezért is jegyeztem meg, hogy elindulok abban is.

– Milyen hatással lehet a sportágra az, hogy immáron az olimpiai program része?

– Rengeteget segít a sportág népszerűsítésében, és a versenyzőknek plusz motivációt ad. Ugyanakkor nagyon nehéz lesz kijutni, és akiknek ez nem sikerül, hatalmas csalódás lehet. Ezért sem ez az egyetlen célom, mert nem akarom, hogy emiatt vége legyen a pályafutásomnak, mert nem jutottam ki az olimpiára, ahova tíz ember, ha kvalifikálhatja magát. De mindenképpen nagy cél, és egy álmom válna valóra. 

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!