Keresés

Pesaro után, Tokió előtt (VIDEÓ)

Publikálva: 2017.09.18 Frissítve: 2017.09.18 Ritmikus gimnasztika

Két világverseny között Kis Alexandra tette mérlegre szereplését


– Amikor Deutsch-Lazsányi Erikával beszélgettünk a világbajnokság előtt, azt mondta, hogy ha nem lesztek túl messze a 24-től, akkor nem lesz szomorú. A tiéd a 37. hely lett, ez mennyire számít távolinak, főleg, hogy ez volt az első felnőtt világbajnokság, amin részt vettél?

– Elég közel sikerült kerülni a 24-hez, de ennél sokkal jobban is tudtam volna teljesíteni. Tudom, hogy jobb helyen is végezhettem volna érni, mert kisebb-nagyobb hibákat vétettem, melyekből csak tanulni tudok. Hozzá kell szokni a nagy versenyekhez! Nagyon jól éreztem magam, de még van min javítani.

– Sok versenyen vettél már részt, mi az, ami más volt itt?

– A nyári szünet után ez volt az első verseny, ami nagy jelentőségű, ilyen még nem történt. Ez volt a fő eltérés.

– Nem lehet, hogy az is közrejátszott, hogy nem volt időd pihenni?

– Az Európa-bajnokság után volt két versenyünk, majd kaptunk két hét szünetet, és utána rögtön kezdtük a felkészülést, keményebben, mint eddig. Nem is indultam másutt, inkább a felkészülésre volt nagyobb szükségem, arra összpontosítottam.

– Hogy sikerültek a gyakorlataid Pesaróban?

– Labdával kezdtem, nagyon jól éreztem magam, volt két kisebb ejtésem, ami valószínűleg figyelmetlenség miatt történt, nem a gyakorlás hiánya okozta. Ennek ellenére volt például olyan forgásom, ami nagyon jól sikerült, erre büszke is lehetek. A karika volt a következő, abban nem volt ejtés, nem volt nagyobb hiba, egy forgás nem sikerült jól, de a gyakorlat összességében sokkal összetettebb, de jobbat, pontosabbat is tudtam volna. A buzogány volt a harmadik. Az elején már ejtéssel indultam, edzésen mindig sikerült, most nem. Utána jó volt a gyakorlat, az utolsó előtti rizikót sikerült úgy eldobnom, mint soha eddig. Sajnos ez nem sikerült jól, elég rossz élmény volt, mert olyanokat rontottam el, amiket edzésen mindig megcsinálok. A gyakorlat ezt leszámítva vállalható volt. A szalag volt az utolsó, előtte jól ment hátul a gyakorlás a bemelegítő-teremben, jól éreztem magam, mert ez volt az utolsó szer, gondoltam csak oda kell rakni, meg kell csinálni. Elindítottam a gyakorlatot, dinamikusnak éreztem, az járt a fejemben, hogy minden jó lesz. Van egy utolsó rúgásom, amit az Európa-bajnokságon is sikerült elrontanom, ez most is hibás lett. Nem vagyok rá büszke, de tudom, mire kell figyelni, mit kell még ezerszer megcsinálni.

– Érzed, hogy egyre rutinosabb vagy? Megyünk előre az időben, egyre rangosabb versenyeken veszel részt, kisebb a teher, vagy még feszült vagy?

– Ez furcsa, korábban nem volt ilyen rangos versenyem, ezért volt bennem feszültség. Nem görcsöltem, nem izgultam, csak volt bennem egy érzés, hogy ez most egy felnőtt világbajnokság, és ez teljesen más. Mostanában már nem izgulok úgy, mint mondjuk kiskoromban az országos bajnokságon. Van egyfajta rutinom, de ez most más, nehezebb volt, még meg kell szokni, hogy nyár végén is olyan állapotban, formában kell lenni, mint májusban.

– A család mit szólt az eredményhez?

– Természetesen büszkék voltak rám, igaz mindig azok. Ők is úgy gondolják, hogy ez próba volt, megmérettetés, amin ki kellett állni, meg kellett nézni, hogy megy!? Annyira szörnyű nem volt, mint amilyennek ott érzem, de a hibákból tanulni kell.

– Hogyan tovább?

– Már most is készülünk. Hétvégén jöttünk haza, kedden már gyakoroltunk. Szeptember végén utazunk Tokióba, a csapat-világbajnokságra. Rangos esemény, minden évben megrendezik, nagyon élvezem. Most harmadszor veszek részt rajta. Remélem, ott a távolban is rendben mennek majd a dolgok! 

MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!