Kézilabda
Török Lilly
Megalkuvás nélkül
Sávoly Gergő aranyérmet nyert a hétvégén rendezett, 60. Bocskai István ökölvívó emlékversenyen. Vele beszélgettünk.
– Nem úgy alakult a sorsolás, ahogy terveztétek. Mi történt?
– Felmértük a mezőnyt már a sorsolás előtt, és beszéltünk róla, kivel nem lenne szerencsés kezdeni az első napon. Az azeri srácot mindenképp el akartuk kerülni, mert úgy terveztük, hogy fokozatosan kell felépíteni a hétvégét. Pont őt kaptam. Összenéztünk Antival (Kovaschitz Antal – A szerk.), már megint nem volt szerencsénk. Visszamentünk a szállásra, kielemeztük őt, és ott már csak azzal foglalkoztunk, mit kell ellene bokszolnom. Géza bácsi (Drexler Géza – A szerk.) biztos volt benne, ha azt csinálom ellene, amit kell, meg fogom verni.
– És következett a nagy meccs. Mi munkált benned?
– Nagyon nehéz mérkőzésre számítottam, és az is lett. Erős volt, a kettős fedezéknél akkorákat ütött, folyamatosan a karomra, hogy belilult. Óriási ütőereje van, de végül sikerült egyhangú pontozással túljutnom rajta.
– Bejutottál az elődöntőbe, ahol a marokkói ellen bokszolhattál. Az sem ígérkezett sokkal könnyebb csatának. Mi történt?
– A srác, már félprofi szervezetben bokszol, keményeket ütött, odaállt verekedni, kellemetlen ellenfél volt, de sikerült őt is pontozással megvernem. Erős gyerek volt ő is, de az első meccsen, az azerit keményebbnek éreztem, hatalmas ütőereje volt.
– Szombaton elérkezett a döntő a holland ellen. Más stílusban küzdött, mint eddigi két ellenfeled.
– Nem bokszoltam olyan frissen, mint az első két nap, kicsit már befáradtam. Éreztem az előző meccseket a kezeimben és a lábaimban is, de összeszedtem magam, nagyon nyerni akartam. Kellemetlen ellenfél volt, fordított alapállású, furcsán ütött, és olyankor is megküldött, amikor nem is gondoltam rá, hogy megpróbálja. Nem volt annyira erős, és ütőerőben is gyengébb volt, mint az előző két ellenfelem. Kiszámíthatatlanul bokszolt, nem lehetett felmérni. Végül 2-1-re legyőztem, és a nyakamba került az aranyérem.
– Milyen feladatok várnak rád nyárig?
– Márciusban indulok a Széchenyi emlékversenyen. Itt – súlycsoportonként – a legjobb négy magyar szerepel, meghívásos verseny, olyan erősségű, mint a magyar bajnokság. Április elején pedig kezdődnek a kvalifikációs tornák, az olimpiai indulás kiharcolásáért. Jelenleg erre a két megmérettetésre koncentrálok.
