Megalakult a rövidpályás gyorskorcsolya-szakosztály

A junior világbajnok, felnőtt Európa- és világbajnoki ezüstérmes, olimpiai hatodik helyezetteket a soraiban tudó szakosztály csatlakozott az MTK Budapesthez. Megkezdte működését a rövidpályás gyorskorcsolya-szakosztály.

Bánhidi Ákossal, „Az év műhelye” díjat kétszer is elnyert szakosztály vezetőedzőjével – aki az igazgatói posztot is betölti – beszélgettünk.

Rendkívül szép sikerek után döntöttetek úgy, hogy klubot váltotok. Mi áll a dolog hátterében?

Kiderült, hogy nem tudnak minket tovább finanszírozni, így lépnünk kellett. Hét évet töltöttünk el a Sportországban, mindent megtettek azért, hogy jó körülmények között dolgozhassunk, de ennek a házasságnak most vége.

Liu Shaolin Sándor, junior világbajnok, váltóban ezüst-, összetettben bronzérmes

Nemcsak a jéghasználat, hanem a sportolók felszerelése miatt is drága sportág a rövidpályás gyorskorcsolya. 

Nem akarok összegekkel dobálózni, de kétórás edzés esetén a jég bérleti díja – nagyságrendileg – 50 ezer forint körül van, és valóban, ekkor még nem beszéltünk az edzők javadalmazásáról, a sportolók sokrétű eszközigényéről.

Amikor elkezdtetek tárgyalni az MTK Budapest vezetésével, akkor megfogalmazták-e az eredményességi elvárásokat?

Nem éreztem magam olyan prés alatt, mint Carlo Ancelotti, akinek a spanyol bajnoki ezüst után mennie kellett. Az kiderült, hogy megvizsgálták, hogy a sportágunk eredményessége miként alakult az elmúlt évtizedben. Ezt látva, nyilván ők is azt remélik, hogy ezen a nyomvonalon tudunk haladni a jövőben is. Kedvesen fogadtak bennünket és úgy érzem, hogy a sikereinkkel meg tudjuk hálálni a belénk fektetett bizalmat és anyagi eszközöket.

A rövidpályás gyorskorcsolya szerepel a téli olimpiák programján, így nyilván szakosztály-igazgatóként, vezetőedzőként már most vannak elképzeléseid a jövőt – 2018-at – illetően.

Külön kell választani a női és a férfi szakágat! A hölgyeknél éppen az újjáépítésnél tartunk, de szerencsére náluk az a helyzet, hogy valamivel könnyebb elérni az eredményekig, mert a mezőny picivel szellősebb. A mi fiataljainkban benne van a spiritusz és maximalisták, ahogy én és a kollégáim is. Nehéz azonban olyan lányokat találni, akik fizikailag és lélekben is fel vannak vértezve erre a sportágra. Ez nem csak nálunk van így, hanem külföldön is. Reménykedem tehát abban, hogy a két és fél év, ami az olimpiáig hátravan, elegendő lesz arra, hogy felkészítsük a lányainkat a kvótaszerzésre, illetve a sikeres szereplésre.

Mi a helyzet a férfiakkal?

Úgy tekintünk rájuk, mint a világ öt legjobb csapatának egyike. Náluk a kvótaszerzés alapkövetelmény. Mi már jó ideje úgy futunk neki a világversenyeknek ezzel a csapattal, hogy az érem a minimum, de vannak ennél sokkal merészebb álmaink. Tavaly két világkupa- és egy felnőtt világbajnoki ezüstérmet szerzett a váltónk. A világbajnokságon 44 ezred másodperccel (!) maradtunk le az aranyról. (Érdekes adat, hogy az olimpiai bajnok orosz váltó, bukás miatt nem jutott be a moszkvai világbajnoki döntőbe. A szerk.)

Összegezve?

Mi mindenhová nyerni megyünk…

2014 tavasza, amikor az első „A hónap műhelye" díjat nyerték a rövidpályás gyyorskorcsolyázók.

Ezt olvastad már?