Atlétika
Jankovics Dániel

Magyar Bianka: nehéz volt megszokni az elszigetelődést (LAPSZEMLE)

Publikálva: 2020.05.15 Frissítve: 2020.05.15 Kosárlabda női

A TFSE hivatalos honlapja interjút közölt Magyar Biankával, a TFSE-MTK Budapest élvonalbeli női kosárlabdacsapatának vezetőedzőjével, amely a hatodik helyen állt az NB I A-csoportjának pontvadászatában, amikor a honi sportági szövetség a koronavírus-járvány miatt hirtelen befejezettnek nyilvánította az idényt.

– Miként éltétek meg ezt az időszakot az elejétől kezdve?

– Hogy teljesen őszinte legyek, váratlanul ért minket ez az egész. Emlékszem, csütörtök este lefeküdtem, és hajnalban arra keltem, hogy az egyik amerikai játékosom szólt, hogy szeretne reggel hazautazni, mert fél, hogy különben nem tud hazamenni. Egyből magamra kaptam a ruháimat, és elmentünk a lakására elbúcsúzni tőle. Fájó volt az a búcsú… Annyira gyorsan történt minden. Aztán nem sokkal később kaptuk a hírt, hogy vége a bajnokságnak. Természetes, hogy szomorúak voltunk, de nemcsak a meccsek, hanem az edzések és a befejezetlen út miatt. Újoncként csodás utazásunk volt, hihetetlen eredményeket érhettünk el.

– Mit vártatok volna a rájátszástól?

– Kíváncsiak voltunk, mennyi van még bennünk. A Magyar Kupa után jó hangulatban és remek formában voltunk. Az alatt a pár nap alatt rengeteget tanultunk, még több tapasztalatra, önbizalomra tettünk szert. Jó lett volna ezeket kamatoztatni a bajnokságban.

– Mit tudsz a játékosok állapotáról?

– A játékosokkal folyamatosan kapcsolatban vagyunk kollégámmal, Hegedűs Péterrel. Az erőnléti edzőnk, Vass Bence minden héten küldi a lányoknak a programot, és rendszeresen online edzéseket tart. A masszőrünk, Djelmis Angi pedig különböző nyújtó gyakorlatokkal segít.

– Mivel teltek a mindennapjaid?

– A járvány elején szoknom kellett az új helyzetet. Eleinte nem volt könnyű. Mindenkinek máról holnapra teljesen új életre kellett berendezkednie. Csapatjátékos vagyok, így aztán nekem különösen nehéz volt megszokni az elszigetelődést. Szeretek állandóan mozgásban lenni és folyton tenni valamit. Aztán szépen lassan kialakítottam az új napi rutinomat. A reggeli ébredések után itthon vagy a közeli parkban mozgok. Sokat olvasok és filmeket nézek. Igyekszem a magam javára fordítani ezt a krízishelyzetet. Írtam például az egyik neveléstudományi folyóiratba egy tanulmányt a női edzők szerepéről a magyar kosárlabda-társadalomban. Sokat vagyok egyedül, ami nem annyira jó, viszont ez megtanított több új dologra is. Úgy érzem, sokat fejlődött a személyiségem is ez alatt a két hónap alatt. A családom ugyanakkor nagyon hiányzik már.

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!