Az MTK első mecénása – Fodor Károly (1856-1927) az elfelejtett vívótréner 1. rész.

MTK legendárium | 22. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Az 1888-as klubalapítás pillanataiban, Szekrényessy törzsasztala mellett az Abbázia kávéházban határozták el – a téli időszakra tekintettel – egy azonnali fedett tornahelyiség szükségességét.

A választás a – Nagykőrösről Pestre származott – harminckét esztendős Freyberger Mózesre, – illetve, ahogy a városban ekkor már ismerték – Fodor Károly (1856-1927) vívómesterre esett. Fodor nemcsak hitsorsos, de elsőrendű vívó, sportbarát, és igazi szívember is volt, aki finom intelligenciával ismerte fel a szükségben lévő újszülött egylet szükségeit. A lovagias ügyeiről ismert párbajhős Szekrényessy jól ismerte a dzsentri világ párbajügyeit diszkréten kezelő Fodort. A kapcsolat tehát ily módon biztosítva volt.

Fodor Károly éppen ezekben az esztendőkben hagyta el biztos vasúttisztviselői egzisztenciáját, sőt még a jogi egyetem padját is a sportszerelemért. Számot vetve életével, mindent egy lapra tett fel.

A pesti belvárosban (Váci és Párisi utca sarkán) lévő ház sötét udvari lakásában nyitotta meg első vívótermét. Ide fogadta be Szekrényessy kis csapatát, azt a kilenc atlétát, ki nagy hittel és fiatalos tűzzel mert nagyot álmodni.

A szoba kicsi és meglehetősen sötét, a felszerelés kezdetleges, de a lelkesedés annál nagyobb. Egy bordásfal, néhány szék, s jobb időben a házmestertől néhány krajcáron „vett” udvari lehetőség járult még a tornaterülethez. Az első télre megtette, jó szolgálatot hajtva a Fodor-féle kis műintézet, mely néhány esztendő leforgása alatt (más helyszínen) Európa legnagyobb vívótermévé, míg az MTK Európa egyik legnagyszerűbb klubjává nőtte ki magát…

A tisztelet és hála arra kell, hogy ösztönözze a Magyar Testgyakorlók Köre tagjait, hogy jelen életrajzzal emléket állítson Fodor Károlynak a klub önzetlen támogatásáért.

Fodor Károlyt „szeretetre méltó modoráért, közvetlenségéért és lebilincselő szellemi tulajdonságaiért mindenütt igen becsülték.”

Fodor Károly, mint a fővárosba vetődött jurátus került kapcsolatba a vívósporttal. Mesterei voltak a régi Pest nagy vívóegyéniségei, mint Clair Ede, Halász Zsiga és Sztrakay Norbert.

1887 tavaszán „két szál jó pengével” alapította vívóiskoláját, az iskola létrehívása előtt azonban még (ugyancsak 1887-ben) ausztriai és németországi körutat tett, melyet 1888 folyamán olaszországi tanulmányút követett. Ekkor bőven nyílt alkalma velencei és torinói mesterektől is órákat venni, velük megmérkőzni.

Itthon aztán jó üzleti érzékkel – külföldi tapasztalatai alapján - terjesztette ki a vívásoktatást a gyerekekre és leányokra, e mellett vívóedzéseit svédgimnasztikával, szabadgyakorlatokkal és szertornával is kombinálta. Vívók egész nemzedékeit nevelte, kik azután hozzá járatták saját gyermekeiket, sőt – ugyancsak Fodor személyes varázsának köszönhetően – a régi tanítványok megalakították a Vén Fiúk Vívóiskolája nevű vidám formációt.

Népszerűsége folyton nőtt, jelentős bevételei pedig lehetővé tették a vívótermeinek fejlesztését. A Milleneum évében, 1896-ban nyílt meg második vívóterme. Az elsőszámú vívóterem, a legelső kis szobácska közelében a Belvárosban, a Koronaherceg utca 3-as számú ún. Trattner-Károlyi-ház első emeletének szép boltozatos termeiben volt, melyről a korabeli beszámoló így tudósított:

„A termek tágasak, magasak, levegőjük tiszta. Az óriási termekben vívópároknak egész sorozata kényelmesen vívhat. Jobbról-balról ízléssel berendezett várótermek, társalgók, pihenők, öltözők és fürdők vannak, melyek este villamos-világításban pompáznak. Szóval a Fodor-féle vívótermekben minden ambicziózus vívó megtalálja mindazt, ami a vívósport tanulásához, gyakorlásához és művészi tökélyre való emeléséhez szükséges.” Ugyanekkor a másik Fodor vívóterem a Royal nagyszálló földszintjén nyílt meg 1896-ban.

1898-ban arról kapunk hírt, hogy Fodor Károlynak „nagy kényelemmel berendezett sporthelyisége nyílik meg” melynek neve „kerékpár és sportcsarnok.”

Míg 1908-ban úgy olvassuk, hogy a Koronaherceg utcai vívótermét „Vívó - és Testedző Intézet”-ként aposztrofálja, addig az úgynevezett fiókintézet az Andrássy út 88. szám alatt működött, ahol a mester speciális tanácsokat is adott gyermekek testneveléséhez.

Folytatjuk.

Ezt olvastad már?