Taekwondo
Salim Sharif

Az MTK alapítás előzményei – a diáksport 3. rész

Publikálva: 2020.06.15 Frissítve: 2020.06.14 MTK Budapest

Szekrényessy Attila sorozata | 20. rész.

1885-öt mutattak az olcsó vásári kalendáriumok, mikor a kis csoport létrehozta eklektikus sportelveket valló egyesületét a Budapesti Torna Club-ot (BTC), mely a Sportkedvelők Körével (SK) egyetemben az MTK születésére közvetlen hatást gyakorló másik klub lett. A harmadik elődklub az 1887-es alapítású, ugyancsak jelentős zsidó polgári elemeket is tömörítő ún. Budapesti Sport Club (BSC) volt, melynek – őszi alapítású klub lévén – nemcsak keresztelője, de elsiratója is a szeptemberi eső volt.

Szép reményeken és nagy terveken túl csak demokratikus tendenciájú sportelveit dicsérhetjük, érdemleges működést nem fémjelez neve, mint gyűjtő klub akként mégis betöltötte küldetését, miként felszívta magába a főváros egynémely kerületének sportolni kész szabadelvű polgárait, kik név szerint a következők: dr. Kenedi Géza tiszteletbeli elnök, Grauer Vilmos elnök, Stancsics Árpád és Ormay Árpád alelnökök, Band Lajos titkár, Ónody Marci és Rákossy Gyula jegyzők, Fleischl Károly  pénztáros, Gebhardt Sándor és Clement Pál ellenőrök, Brünauer Ferenc háznagy, Dékány Lajos szertáros és dr. Glas Izidor kluborvos, vívótanár Fodor Károly.

Szekrényessy Kálmán, ki mindvégig a vallási türelmet és demokratikus sportelveket képviselte, a legkritikusabb tiszaeszlári időkben is nyíltan fordult az antiszemitizmus ellen, hangsúlyozva a sporttudósítások fontosságát: „Persze! A tisza-eszlári »rejtély« folytonos tudósítása sokkal fontosabbnak tűnik föl némely lapunk előtt, mint azon regattának (evezősversenynek) szakszerű méltatása, melynek közvetett áldásai már legközelebbi hadjáratunk folytán is javunkra fognak szolgálni.”

A sport terén szükséges demokratikus változások ügye mind égetőbb feladattá vált. Ennek egyik jelentős előmozdítója a Szekrényessynek tulajdonított 1885-ös forradalmi jelentőségű cikk, mely új hangvétele és bátor jövőbe ívelő stílusa miatt méltó a teljes közlésre: „Hangyabolyba nyúlok, a sportvilág legkényesebb kérdését érintem, amely kérdés minden társaságban, minden egyesületben a legélénkebb megbeszélés tárgyát képezi, de melyről nyilvános nyomtatásban még senki sem mert nyilatkozni. De azt hiszem, hogy végre itt az ideje, hogy nyíltan szóljunk oly dolgokról, melyet tagadni nem lehet. Le kell leplezni egy irányt, melynek tévességéről vagy helyességéről lehet vitatkozni eleget, de melynek létezését eltagadni nem lehet.Nem lehet tagadni ugyanis azt a tényt, hogy sportegyleteink legnagyobb része zsidó vallású tagot meg nem tűr kebelében. Nincsen megmondva egyetlen egy sportegylet alapszabályaiban sem, hogy a vallás a fölvételnél egyes tagokra nézve akadályul szolgálhat, nem mondotta ki egyetlen egy sport-egylet sem Magyarországon rendes ülésében határozatképpen, hogy zsidó vallású tagot nem vesz föl, és mindezek daczára, tényleg alig van sport-egyletünk, melynek zsidó tagja volna. Így nincsen zsidó tagja a Pesti Lovar-Egyletnek, mely az ország első sport-egylete, nincs izraelita tagja a Magyar Athletikai Clubnak, nincsen zsidó tagja egyetlen egy fővárosi csónakázó egyesületnek sem, sőt a Budapesti Kerékpár Egyesület és a Magyar Velocipéd Club sem vesznek föl zsidókat tagokul, pedig mindezen egyletek alapszabályából hiányzik az a paragraphus, hogy tag csak keresztény lehet.

Nem mondotta ki egyik club sem gyűlésében, hogy zsidót nem vesz föl, sőt, ha valamelyik egyesületet hivatalosan interpellálnánk az iránt, hogy vesz-e fel zsidó vallású fiatalembereket tagokul, a választmány kétségkívül kimondaná, hogy igenis felvesz, de ha tényleg egy kifogástalan charakterű zsidó fiatalember belépni kívánna abba a clubba, ugyanaz a választmány nem venné föl az illetőt. Ez tény, amit eddig még ki nem írtak sehol, de amit tagadni nem lehet, mert köztudomású titok. Kétségtelen, hogy legáltalánosabb és legkérlelhetetlenebb az antisemitismus a sport-világában.

Itt én nem az antisemitákhoz akarok korholó szavakkal fordulni, hanem épp a zsidó világhoz buzdító szavakkal.

Hát a zsidó társadalom nem bír elég erővel, hogy tagjait a sportvilág nem fogadja be kebelébe – alkosson magának magában egy külön sportvilágot, külön sport-egyleteke?!

A zsidó fiatalságban meg van az erő, az ambitió, a kitartás, hogy kitűnő sportsman váljék belőle, miért nem alkot tehát magának oly sportegyletet, amelyben nem kérdik tőle, hogy minő a vallása, hanem csak azt, hogy tisztességes ember-e, vagy nem.

Budapesten legalább ötezer oly intelligens zsidó fiatalember van, ki a sport bármely ágában hasznos erőnek bizonyulna és ímé egész Budapesten a Nemzeti Torna Egyleten, a Fővárosi Vívó Clubon és a Vasparipa Egyleten kívül alig van sport-egylet, amelynek zsidó tagja volna. Ha a sport-világ egy tekintélyes része azt tartja, hogy a zsidósággal még a sportban sem egyesül, miért nem válnak ki a keresztény világnak nem ezen véleményen levő tagjai és miért nem alkotnak a zsidókkal társaságban oly egyleteket, melyeket sem vallási, sem társadalmi különbséget nem ismernek. Ha van a zsidóságban önérzet és erő, úgy ezt fogja tenni és ennek meg lesz az áldásos hatása, nemcsak a közegészség ügyre, hanem a társadalmi ellentétek elsimítására.” Szekrényessy nemcsak írta, vallotta, de, mint annak legékesebb bizonyítéka az MTK, cselekedte is elveit. (Folytatjuk).

 

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!