A zászlóvívő szerezte az első érmet Nápolyban, az Universiadén

Interjú a bronzérmet szerző cselgáncsozóval, Tóth Krisztánnal.

Az MTK Budapest judokája a nápolyi 30. Universiade előtt kalandos körülmények közé került, hiszen 26 órás utazás után érkezett a verseny helysznére, majd a nyitóünnepségén a magyar csapat zászlóvivője volt. Másnap a küzdőtéren bronzérmet szerzett, így ő lett a magyar küldöttség első dobogós helyezést elért sportolója. Krisztiánt Nápolyban értük utol.

– Kialudtad magad?

– Igen, 12-13 órás alvás után már úgy érzem, alakulok, de még szükségem lesz további 10-11 órányi pihenésre.

– Te vitted a magyar csapat zászlóját az Universiade nyitóünnepségen. Mikor kerültél ágyba a versenynapod előtt?

– Bár tudtam, hogy másnap tatamira kell lépnem, de soha nem tennék olyat, hogy ilyen megtiszteltetésre nemet mondjak, ráadásul nagy álmom is volt, hogy egyszer az életemben zászlóvivő legyek nagy nemzetközi sporteseményen. A protokoll szerint – a ceremónia után – este tízkor indultunk volna a szállásra, de Olaszországban a déliek talán még lazábban kezelik az időpontokat, így 23:30 körül jött értünk a jármű. Ennek megfelelően kerültem ágyba, így reggel, az első meccsemen még nem voltam igazán képben.

– Ki is kaptál attól a braziltól, akit Pánczél Gábor, edződ verhetőnek ítélt.

– Igen, de az ember életében nem sokszor adatik meg, hogy zászlóvivő lehessen, így aztán összeszedtem magam, és később, a vigaszágon már minden erőmet, taktikai tudásomat összeszedve küzdöttem az éremért, ami végül meg is lett.

– Mi volt a stratégiád a vigaszágon?

– Nagyon stabil és taktikus judo. Ez volt a cél, és ezzel sikerült is eljutnom a bronzmérkőzésig. Nem volt érdemes kockáztatni, mert az ember bármikor túlfordulhatja magát, így statikusabb, monotonabb harcmodort választottam, és bejött. Fogásfelvételekkel, kizárásokkal operáltam. Nem mondom, hogy szépségdíjas meccseim voltak, de az almanachokban csak az fog szerepelni, hogy hányadik helyen végeztem.

– Az éremért aztán dobtál is.

– Igen, mert Sismanlar büntetőpontjai miatt taktikai előnybe kerültem, ráadásul török ellenfelem ki is nyílt, így el tudtam dobni.

– A győzelmet nem kell megmagyarázni.

– Mindenképpen el akartam hozni a bronzérmet, és ennek rendeltem alá mindent.

– Te szerezted a magyar küldöttség első érmét, ami lökést adhat a többieknek is. Mit szóltak a válogatott tagjai a sikeredhez?

– Örültek nagyon. Jó dolog, ha valaki megtöri a jeget. Az ilyen multisporteseményen annál jobb, minél hamarabb jön az első érem. Sokan írtak, gratuláltak, hiszen látják, hogy már van medál, így ők is kicsit felszabadultabban, kisebb teherrel tudnak küzdeni. Remélem, hogy sokan túlszárnyalják az eredményemet judóban és más sportágakban is.

– Hogyan tovább? Egy hét és jön a budapesti Grand Prix.

– Most edzeni megyek, hogy formában tartsam magam, és ez így lesz minden nap. Jövő pénteken pedig Grand Prix, Budapesten. Hazai közönség előtt általában jól szokott menni a judo, remélem most is így lesz.

Ezt olvastad már?