A történet folytatódik

Publikálva: 2020.04.17 Frissítve: 2020.04.18 MTK Budapest

Újra elkezdi működését az MTK Budapest bridzsszakosztálya.

A magyar kontrakt bridzs az 1930-as évek elején született, de a játék korábbi formái már évtizedek óta közkedveltek voltak hazánkban. Kezdetben kaszinók, klubok csapatai mérték össze tudásukat, később az akkor már létező sportegyesületek is szárnyaik alá vették az új sportágat. A magyar klubok első országos bridzsversenyüket 1932. decemberében tartották meg, és az esemény annyira népszerű volt, hogy 1936-ig bizonyítottan megrendezték. Eleinte a teniszszakosztály védnökölt az MTK-ban a bridzsezők felett, és nagyszerű igazolásokkal bizonyították rátermettségüket. Az MTK csapatában játszott ekkor – többek között – az Európa-bajnokok közül Keleti Andor és Klór László, a világbajnoki ezüstérmes női csapatból pedig Berger Aliz és Robitsek Rudolfné.

A bridzs szakosztályi megalakulásáról nem maradt fenn dokumentum, de 1933-ban, első szellemi sportként az MTK-ban, már a klubbal hosszú távon közösséget vállaló versenyzők neve után feltüntették az egyesületet a versenyeken, így ezt az évet tekinthetjük alakuló esztendőnek. A csapatbajnokságban 1934-ben indulnak először, és megnyerik a másodosztály egyik csoportját. Ennek alapján kerülnek besorolásra a következő évben a tízcsapatos első osztály első csoportjába, ahol a Fészek és az Országos Magyar Bridzs Club együttesei mögött harmadikként végeznek. Legnagyobb sikerüket 1936-ban érik el, amikor az Európa-bajnokokkal kiálló Fészek mögött, ellenük döntetlent játszva, másodikként végeznek a bajnokságban. Akkoriban így értékelték klubunk teljesítményét:

– Az MTK fiatal és szorgalmas játékosainak nagyszerű szereplése volt a bajnokság egyik kellemes meglepetése. Az Erdélyi, dr. Perl pár közös teljesítménye elsőrangú volt. Annál jobban megérdemli a dicséretet dr. Perl, mivel éppen a bajnokság ideje alatt tette le az ügyvédi vizsgát, ő most a bridzs Sárosija. Gárdos nemcsak mint kapitány és a tréningek vezetőjeként tűnt ki, hanem játéka és elsősorban licitje is komoly érték volt. Dr. Kun hallatlanul sokat fejlődött, ma már mesterklasszis. A csapat tartaléka, Politzer komoly, megbízható helyettes volt. A gárda egészen apró változtatásokkal játszotta a „négy ász" rendszert.

A bridzsszakosztály legnagyobb visszhangot kiváltó sikerét 1937-ben éri el. Ebben az évben Budapest világbajnokságot rendez. Az előkészületek során a tornavezető Darvas Róbert előversenyt tart a várható részvételnek megfelelő csapatszámmal, így az MTK két gárdát is indíthat. Az eredményt több módszerrel is kiszámolják, tesztelve a világbajnokságra ajánlott módszereket. A versenyen szinte minden számítás szerint az MTK II nyer, de az első számú összeállítás is az élmezőnyben végez. Feljegyezték a csapatkapitány Gárdos István nyilatkozatát:

– Licitálási rendszerünk a 4 szan, kiegészítve a Herbert-konvencióval, kérdő licitekkel és a Stableyn-szabállyal. E rendszerekben még sohasem csalódtunk, 100%-ig megbízunk azoknak bölcsességében, akik ezeket alkották, és azt hisszük, hogy minden változtatás csak rontás volna. Mindamellett nem akarjuk a bridzset mechanizálni. A rendszer csak az alapot adja, de örömmel veszünk minden egyéni vállalkozást, ami sikerrel végződik. Szorgalmas munkával fejlesztjük bridzstudásunkat, ez az egyetlen cél, amely előttünk lebeg, és nem a szereplés vágya.

Ettől kezdve az MTK a szűk élmezőny tagjaként, két együttessel szerepel a bajnokságban, majd 1940-ben, az első ízben megtartott Magyar Kupa-versenyen bekerül a döntőbe. Az akkor világhírű magyar bridzs képviseletében több nemzetközi versenyen is részt vesz. A bridzscsapat erejét mutatja, hogy 1937 októberében a Gellért Szállóban megtartott, a Hétfői Napló által kiírt párosversenyen az MTK nyeri meg a legjobb egyesületnek járó kupát. A csapat az egyesület megszüntetése miatt, 1941-ben visszalép a bajnoki küzdelmektől.

Az MTK az eredményes szereplés mellett versenyszervezőként is kitűnik. Ezek kezdetben páros megmérettetések, de később hagyományossá válik az évente megtartott, Brüll Alfréd vándorserlegéért kiírt kétnapos villámcsapatverseny, amelyen a legerősebb hazai játékosok is elindulnak. Versenyeiket az Erzsébet körúti egyesületi helyiségben tartják.

Az MTK bridzsező közösségének egyik alapító tagja, egyben legeredményesebb játékosa Gárdos István. Kiváló kvalitásait mutatja, hogy 1937-ben, a többek között Darvas Róbert és Lukács Pál által szervezett feladványverseny hazai etapjának egyik győztese volt. Gárdos a háborút követően a sokszoros bajnok Góth-csapatban folytatta pályafutását. Tíz bajnoki címével ma is az örökranglista élmezőnyében találjuk. A szintén eredményes pályafutást maga mögött tudó dr. Kun Miklós a háború után saját csapatot indított az első osztályban, és a bridzs honi újjászervezésében is jelentős szerepet vállalt. A háború utáni első, magyar részvétellel megtartott felnőtt Európa-bajnokságra ő vezeti válogatottunkat. Az MTK legismertebb bridzsezője azonban Brüll Alfréd, aki 1941-ben az árvízkárosultak megsegítésére rendezett jótékonysági célú csapatversenyen, az Európa-bajnok Bokor Imrével párban vigaszdíjat nyert.

Történeti érdekesség, hogy nem önálló szakosztályként korábban is voltak szellemi sportolóink. Az első – általunk ismert első – Forbáth Béla (1896. 01. 04. – 1974. 10. 04.) atlétánk volt, aki 1913 és 1917 között indult MTK sportolóként sakkversenyeken.