Atlétika
Vári Péter

A teniszben is a komfortzónán túl kezdődik az élet (LAPSZEMLE)

Publikálva: 2020.01.04 Frissítve: 2020.01.02 Tenisz

Gálfi Dalma edzője, Bastien Fazincani a tenisz-palya.hu-nak beszélt tanítványáról.

Január közepén lesz egy éve, hogy Gálfi Dalma (WTA 270.) a francia Bastien Fazincanival kezdett el dolgozni. A US Open juniorbajnoka úgy véli, kiváló szakemberre talált, s ezt alátámasztani látszik, hogy június közepén már a világranglista 237. helyére is felkapaszkodott májusi remek szériáját követően. Bár az évet a 270. helyen zárta, összességében sokat lépett előbbre a tavalyi végelszámoláshoz (338.) képest.

A magyar-francia együttműködés azonban nem jelenti azt, hogy eddigi magyar edzőjével, Jancsó Miklóssal szakítottak volna, hiszen hazai gyakorlásai során továbbra is az MTK Budapest mesterére hagyatkozott. A karmester pálca azonban Bastien kezébe került, s ennek fényében könnyebben érthető Jancsó szerepe a Fucsovics teamben, hiszen Dalma jó kezekben van.

A Mouratoglou Teniszakadémia korábbi edzője, aki Alizé Cornet (WTA 59.) és Natalja Vikljanceva (WTA 115.) mestere is volt egy időben, a karácsonyi ünnepek előtt Magyarországon gyakorolt tanítványával. Ugyan korábban nem dolgozott magyar játékossal, és hazánkban is először járt, nagyon gyorsan feltérképezte a hazai viszonyokat. A Park Teniszklubban, majd a BTC-n szinte mindenkivel összefutott, aki számít, egyik este pedig a tenisz-palya.hu-nak is is szívesen megosztotta tapasztalatait és gondolatait.

Nem szeretek általánosítani, hiszen minden játékos története más és más, Dalma előtt pedig gyakorlatilag egyetlen magyar játékost ismertem személyesen, Fucsovics Mártont – idézi fel topjátékosunk Dél-Franciaországban töltött időszakát, és találkozását Olivier Taumával. Bastien Fazincani is a Nizza melletti teniszakadémián dolgozott akkoriban, s a mai napig az egyik legjobb barátja a Marci karrierje során többször, így 2019-ben is fontos szerepet játszó francia edző, Olivier Tauma. – Az elmúlt időszakban megismerhettem Dalma hazai csapattársait, és kijelenthetem, hogy többnyire igen technikás játékosok. Egyetlen dolgot nem értek, miért jobb a szervájuk és a fonákjuk, mint a tenyeresük? Persze, lehet, hogy mindez csak a véletlen műve, számomra mindenesetre szembetűnő volt a hasonlóság.

Ezzel a megállapítással el is jutottunk Gálfi Dalmához, akinek adogatását technikai szempontból kiemelkedően jónak tartja jelenlegi mestere. A szükséges további fejlesztések elvégzését követően pedig akár legerősebb fegyverévé is válhat. Ám itt következik az a ha-szócska, amely feltételes módba helyezi a mondatot, és pontosan utal Bastien és Dalma eltérő habitusára. Előbbi abban látja a fejlődés és a siker kulcsát, ha minden áldott nap megpróbál az előzőnél jobb lenni, és ehhez a komfortzónájából sem fél kimozdulni. Utóbbi számára viszont épp ez a lépés a legnehezebb, megszerzett tudását nem szívesen kockáztatja a bizonytalan fejlődés érdekében.

A változtatásban mindig ott leselkedik annak a veszélye, hogy a dolgok rosszabbra is fordulhatnak. Éppen ezért Dalmát is megértettem, amikor például az adogatásához nem akart hozzányúlni. Ennek alapjait ráadásul édesapja rakta össze nagyon jól, így az érzelmi kötődés is közrejátszott a ragaszkodásában. Dalma „konzervativizmusa” azt jelenti a gyakorlatban, hogyha valamit mondjuk nyolcas szinten tud, akkor inkább nem kockáztat a kilences érdekében, mert fél attól, hogy visszacsúszik a hatos szintjére. Én viszont meg vagyok győződve a folyamatos fejlődés fontosságáról, amihez bátorság kell. Kilépni a komfortzónánkból, bizony ez a legnagyobb kihívás. Azok a játékosok, akik sikeres juniorból végül felnőtt korukban is jók lesznek, pontosan ebben erősek – véli Bastien Fazincani, aki tizenöt éve edzősködik, az utóbbi tíz évben felnőtt és junior topjátékosokkal egyaránt dolgozott, és szerinte még a legjobbak is hajlamosak arra, hogy a vereséget a rossz játékkal magyarázzák. Pedig a győzelemhez nem feltétlenül a jól megütött labda okozta kellemes érzés a legrövidebb út. A francia szakember szerint az első lépés mindig az elhatározás, azt követi a választás. Leginkább abban a pillanatban, amikor rosszul mennek a dolgok. Amikor az ellenfél – hiszen az ellenfél már csak ilyen – mindent megtesz azért, hogy megkeserítse a háló másik oldalán lévő teniszező életét. Az érett játékos azonnal látja a nehézséget, de ha a célja valóban az, hogy nyerjen, akkor megtalálja azt a megoldást, ami aznap mégis a győzelemhez segíti. Ezért is állítja Dalmát gyakran nehéz, kényelmetlen helyzetek elé. − Tudom, hogy szinte felrobban tőle, de épp erre való a gyakorlás. Meccsen már nem robbanhatsz fel. Hogyan tanulnád meg kordában tartani az érzelmeidet, ha a hétköznapokban csak a megszokott dolgokkal foglalkozol?

Az interjú teljes egészében ITT olvasható.

Forrás: tenisz-palya.hu, fotó: Magyar Tenisz Szövetség

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!