Atlétika
Krizsán Xénia

A sokoldalú klubalapító Müller Dávid élete (1.rész)

Publikálva: 2020.04.24 Frissítve: 2020.04.24 MTK Budapest

MTK legendárium | 6. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Müller Dávid (1867-1945) antikvárius, sportszerkereskedő és könyvkiadó, aki izraelita vallású családban született 1867. december 16-án, Budapesten.

Amióta Szekrényessy Kálmán megalkotta a kerékpár szót, és az utolsó velocipédista is leesett a „csontrázónak” nevezett otromba alkotmányról, új lendületet nyert a biciklisport. Az új rendszerű, immár modern kerékpárok vonzóbbak lettek az életveszélyes velocipédhez képest, beszerzésük azonban kezdetben megoldhatatlan problémát jelentett az átlag pesti polgár számára.

A masinák iránti igény nőttön-nőtt. A csillapíthatatlan „szomjúsághoz” elegendő volt a közepes vállalat, kis számgyakornokának, nagyobbacska hivatal segédfogalmazójának végigkerekeznie a Stefánián…

Ahogy a fiúcska megkívánja a bicikliző pléhmajmot a kirakatban, úgy érzett olthatatlan szomjúságot a papa, egy-egy kerékpár iránt, ha nála alacsonyabb hivatali rangú embert látott pedálozni. A csakazértis biciklisták száma robbanásszerűen nőtt.

Az első kerékpárkereskedők Budapesten az élsportolók közül kerültek ki, miként Szekrényessy Kálmán, vagy témánk hőse, az ugyancsak velocipéden edződött Müller Dávid. Egyébiránt a velocipéd kifejezést is magyarította Szekrényessy, ám mielőtt az iramgép kifejezés meghonosodhatott volna, az otromba ősjárművek dinoszaurusz módjára végleg „kipusztultak”.

Müller üzletét – nagyjából – a második biciklis divathullám idején, az 1890-es évek közepén nyitotta. A jó minőségű angol és német kerékpárokat azonban rövid időn belül – típusfrissítés és vállalkozásbővítés miatt – 1896 szeptemberében, beszerzési áron adta tovább, melyet hirdetésében diszkréten, puszta „üzletváltozás”-al indokolt.

A kicsiny fém- és olajszagú boltból Müller kerékpáros egyenesen az Andrássy út 32. alá települt. A Sugárúton ekkoriban több volt a kerékpárbolt, mint tavasszal a cserebogár, melyre – mint hőskorra – a Vasárnapi Újság így emlékezett:

„Volt idő, mikor a magyar fővárosban átlag minden három napban megnyílt egy új kerékpár-kereskedés. Ez vagy három-négy esztendeig tartott.” A Müller-féle bolt szomszédságában, az Andrássy út 14-ben működött Pápai Manó „Magyarország legnagyobb és legrégibb varró-, kötőgép és kerékpár kereskedése” és „kényelmes kerékpáriskolája.”

Az üzleti vetélkedés szakadatlan zajlott köztük. A „kényelmes kerékpáriskolára” válaszul Müller megalapította „legelőkelőbb kerékpáriskola” elnevezésű vállalatát, melyet a minél jelentősebb bevétel érdekében „téli-nyári” rendszerrel működtetett. Téli, „fedett és légfűtéssel” ellátott helyszíne a Váczi körút 32. szám alatt, míg nyári telepe a terézvárosi, Nagy János utca 15. számnál volt látogatható.

Mikor Pápai Claes, Pfeil, Adria és Wellington típusokat vonultat fel, Müller a „világ legjobb kerékpárjai” néven harangozta be Dürkopp Diána biciklijeit, és azonnal hozzá is tette, hogy a tanítás „vételkényszer nélkül” értendő.

Erre az időszakra esett Müller magánéleti sikere, amikor az 1890-es évek első felében nőül vette a nyitrai, izraelita családból származó Engel Éliás Hildát. Közös gyermekük Müller Pál 1898-ban született Budapesten.

Közben Müller Dávid a sportolók makacsságával már nagyobb formátumú vállalat alapításról ábrándozott, mely atlétikai hírneve mellé, kellő anyagi egzisztenciát biztosíthat családja számára. Ennek érdekében két esztendővel idősebb bátyjával, Müller Mórral (1865-1911) 1901 tavaszán összevont kereskedelmi ténykedésbe fogott. Az így létrehozott közkereseti társaság bejegyzése Müller Dávidot, mint „sporttárgyak, vívó – és tornaeszközök, kerékpárok, sportöltönyök és varrógépekkel kereskedő” beltagot mutatta be. Ezzel szemben Müller Mór eredeti profilját megőrizve „ódonkönyv és régiségkereskedő” maradt, a cég képviseletére pedig egyedül a fiatalabb testvér Dávid volt jogosítva.

A kiszélesített profil ellenére a Müller testvérek üzleti vállalkozása nem teljesítette be a hozzáfűzött reményeket. 1924-ig ugyan eldöcögött, de a becsvágyó fivérek, különösen is Dávid, nem adta fel álmait. 

Szembe kellett nézni a ténnyel, elmúlt a sport hőskora, a teremtés utáni őskáosz konszolidálódott, a csillapíthatatlan étvágy alábbhagyott. Drasztikusan csökkent a sportszerek iránti kereslet. A mozgóképszínházak néma, artikulátlan és festett arcú hősei más ideálokat teremtettek. Az első világégés utáni hirtelen beköszöntött traumából vad élethabzsolásba csapott át a talajvesztett ifjúság. Mint a rókaprém a foxtrottot járó lányok nyakán, úgy vette körül a reménytelenség a célvesztett fiatalokat.

Müller, első lépésként beszüntetett minden sportszerárusítást és csupán az antikvár könyvek értékesítését tartotta meg, ezzel párhuzamosan pedig belekóstolt a könyvkiadói tevékenységbe, méghozzá „Nova Irodalmi Intézet Müller Dávid és Társa” név alatt. Müller Dávid hallatlan ambícióval és munkabírással vetette bele magát az új szakmába. A Nova Irodalmi Intézet 1924 októbere és decembere között nem kevesebb, mint kilenc kötetet jelentetett meg, ami bármilyen hihetetlenül is hangzik, de átlagosan heti egy könyv születését jelentette. 

1925-ben, az első teljes egészében végigdolgozott esztendőben a Nova révén harminc kötettel gyarapodott a magyar könyvpiac. Müller Dávid 1927-ben, a gazdasági világválság árnyékában már „csak” tizenkét kötettel rukkolt elő, míg az 1928-as teljes esztendőben a Nova könyvek száma visszaesett az induló év kilenc kötetére. 1929-ben már csak egy, és az azt követő 1930-as esztendőben mindösszesen két kötet látott napvilágot.

A válság és a túlhajszolt kezdeti tempó következtében a vállalkozás a csőd szélére került, Müller Dávid cége, a Nova Irodalmi Intézet végleg eltűnni látszott az összeomló gazdaság romjai alatt.

Ami ezután történt, annak – ha áttételesen is, de – köze van az MTK-hoz, Müller atlétikán trenírozott acélos izmaihoz, de főként állhatatossá edződött lelkéhez. A legsúlyosabb világválság közepén, személyes bukással tetőzött küzdelmei után kellett minden erejét összpontosítva felállni és ismételten harcba indulni…

Mint mikor bajnoki tornagyakorlatra készülve összpontosította energiáit, úgy fókuszált az ismételt küzdelemre. Minden eshetőséget, elkövetett hibát elemezve alakította ki a cselekvés új csapásirányát.

Elsőként is a kiadandó kötetek tematikáján kellett változtatnia. A korábbi gyermek- és tudományos irodalomra kevésbé volt igény, helyette friss és aktuális, főként kortárs irodalmi kéziratokkal és fordításokkal kellett próbálkozni.

Ezeken túlmenően a piacképesség szempontjait figyelembe véve jól megkülönböztethető, egyedi és egységes külsővel kellett a figyelmet felkelteni. Így született meg a Nova könyvek közismert fizimiskája, a kisalakú, minőségi papírra nyomtatott egészvászon kötéses, általában 250 oldalas prototípus.

Mindezeket Müller okos üzleti stratégia mentén, a piacon lévő kötetek áránál olcsóbban kínálta. Általában a rosszabb papírra nyomtatott, kisebb terjedelemmel rendelkező kötetek ára 3-4 pengőt tett ki, mellyel szemben Müller Dávid 1931-ben életrehívta kétpengős regénysorozatát, melyet azután számos, különféle tematikájú sorozat követett.

A közönség hamar megszerette a tipikus külsejű, olcsó, hangvételében pedig modern írásokat. Így lett a Nova – nevéhez hűen – igazi, új színfoltja az egyébként konkurenciától terhelt magyar könyvpiacnak.

A Nova Irodalmi Intézet tehát, mint valamely hatalmasnak és erősnek konstruált gőzmasina indult hódító útjára…(Folytatjuk)

A sorozat korábbi írásai:
1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!